Várt alatti hiány a folyó mérlegben a második negyedévben

Pénzcentrum

2004. szeptember 30. 08:31

Az MNB által közölt adatok szerint a folyó fizetési mérleg hiánya 2 120 millió euró volt a második negyedévben. Mint ismeretes, az elemzői prognózisok 2.3-2.4 milliárd euró hiánnyal számoltak. Az adatok értelmezésénél figyelembe kell venni, hogy mintegy 650 m eurónyi importot a második negyedévben nem számoltak el, ugyanis itt a tulajdonosváltás a vámáruraktárakban történt raktározás miatt már korábban megtörtént. Ennek ellenére nem láttunk a korábbi számok revíziójában hasonló mértékű változást.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A negyedéves adatok alapján 2004. második negyedévében a külfölddel szembeni nettó finanszírozási igény (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes hiánya) 2,039 m euró volt, ebből a folyó fizetési mérleg hiánya 2,120 m euró volt. Jelenleg még a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség és a folyó fizetési mérleg egyenlege nem mutat jelentős eltérést, a jövőben azonban az EU-transzferek növekedésével ezen eltérés nagyobb lesz.

Külkereskedelmi mérleg: bizonytalan számok

A külkereskedelmi mérleg hiánya a második negyedévben 795 m eurót tett ki, ami több mint 150 m euróval kisebb a tavalyi második negyedévnél. Az EU-csatlakozást követően a vámhatárok teljes lebontásával a csatlakozáskor vámfelügyelet alatt álló, elsősorban vámraktárakban található közösségi vámáruk - származásuktól és rendeltetésüktől függetlenül - folyamatosan belföldiesítésre kerülnek. A KSH tájékoztatása szerint ennek döntő része májusban és júniusban megtörtént, és - a 2004. szeptember 7-én kiadott gyorstájékoztatójuk alapján - összesen mintegy 170 milliárd forintot (azaz mintegy 650 millió eurót) tett ki. Ezen áruk rezidens-nemrezidens tulajdonosváltása zömében még korábbi időszakokat érintett, ezért a fenti összeget nem számolták el a 2004. II. negyedévi fizetési mérlegben. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 650 m eurónyi importot "kivettek" a második negyedévből, de ezt a korábbi időszakokra elszámolták, bár ez a számokban nem látszik.

Magasabb profitrepatriáció, romló idegenforgalmi szaldó

A szolgáltatások és jövedelmek egyenlege -1.26 mrd eurót tett ki, ami kb. 200 m euróval magasabb mint egy évvel korábban volt. Elsősorban a jövedelmek egyenlege romlott, mely a tőkerepatriáció számlájára írható, de az idegenforgalom egyenlege is 80 m euróval lett rosszabb elsősorban a bevételek csökkenése miatt. A nem rezidensek elsősorban osztalék formájában több mint 1 mrd eurónyi tőkét vontak ki, ami kb. 240 m euróval magasabb mint a tavalyi második negyedévben. Az első félévben a teljes profitrepatriáció 1,808 m euró volt, ami több mint 300 m euróval magasabb mint egy éve.

A folyó mérleg deficit így a korábban említettnek megfelelően 2.12 mrd eurót tett ki, az első féléves hiány 3.825 mrd euró. A hiány növekedése tavalyhoz képest a féléves adatokat összehasonlítva mintegy 450 m euró. A deficit GDP arányosan valahol 9.3%-nál lehet.

Gyorsuló tőkebeáramlás

Ami a korábbiakkal szemben viszonylag kedvezően értékelhető, az a finanszírozási szerkezet javulása. A nettó működőtőke import 392 m euróra nőtt a tavalyi második negyedévi 151 m euróról. A féléves számok szerint a bővülés 773 m euró, az állomány 923 m euró. Hasonló irányú, bár kisebb mértékű az élénkülés a portfóliótőkében. Ilyen formában az első félévben 424 m euró érkezett hazánkba. A növekvő érdeklődést a tőzsdei árfolyamok is egyértelműen tükrözték.

Korrekció

Az MNB mintegy 88 m euróval korrigálta a 2003-as folyó mérleg hiányt felfelé, az új deficitszám 6,576 m euró (6,488 m euró). A külkereskedelmi mérleg hiánya 73 m euróval lett kisebb a korrekció után a szolgáltatások és jövedelmek deficitje 172 m euróval magasabb.

Klímaválság, AI, bizonytalan pénzügyek: milyenek a kilátásai egy fiatal magyar felnőttnek?

Folytatódik a Portfolio Z generációnak szánt programsorozata: a GEN Z Fest-en arra keressük a választ, hogyan tudnak egyszerre pénzügyileg tudatos döntéseket hozni.

Ezek a cégek a magyar vármegyék legnagyobb munkáltatói: Posta, Spar, Audi a toplista élén

Térképen mutatjuk, hogy az egyes vármegyékben mely vállalkozások foglalkoztatják a legtöbb embert. Előre szólunk: a hazai legnagyobb foglalkoztatók zöme külföldi tulajdonban van.

Mi történik ezekben a gyárakban, üzemekben? Alig tudják megtartani a magyar dolgozókat

A szellemi munkavállalók között meghaladja a 30%-ot, míg fizikai munkatársak esetében nem ritka az 50-60%-ot meghaladó fluktuációs ráta.

Ezért nem vesznek fel sok magyart álmai állásába: itt hibáznak, a cégek is sokat buknak ezen

A vállalatok vonzóvá akarják tenni a pozíciókat a munkavállalóik és ügyfeleik szemében, ezért jól csengő, imponáló neveket adnak a munkaköröknek.

Így lehet igazi luxusban élni magyar nyugdíjasként: elárulta hosszú életének titkát a 99 éves Sári néni

A CashTag stábja Pécsre utazott, hogy meglátogassa a 99 éves, aktívan tevékenykedő Sári nénit.

Ennek rengeteg magyar dolgozó örülhet: így szabályoznák újra a digitális munkavégzést

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról.

Itt vállalnának külföldön munkát az élelmes magyarok: így keresik a lehetőségeket, elég jól járhatnak

Ausztrália a legkívánatosabb célország a munka miatt költözni vágyók számára és London vezeti a városok listáját.

Kiderült, innen érkeznek külföldi melósok a győri Audi-gyárba: létszámstopról is vallott a vállalat

Foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat az Audi Hungáriánál, többségük a Volkswagen Konszern más országokban működő gyáraiból érkezik Győrbe.

Orbán Viktor: "reszkethetnek az irodisták, a jogászok, a fogalmazók és a programozók"

A miniszterelnök szerint ma a magyar gazdaság gerincét a szakmunka, a szakmunkások, a szakiparosok adják.

Rengeteg magyar fiatal veszítheti el hirtelen az állását: nem becsülik semmire a munkájukat?

Még mindig bőven van tér a fejlődésre a munkahely megítélésében a fiatal dolgozók körében.

Újabb pszichés betegség gyűjti áldozatait: sok szülőt érint, mégsem beszélünk róla

Anne Helmes két gyermek nevelése mellett teljes munkaidőben dolgozik és gyakran küzd az elszigeteltség és magány érzésével otthoni munkavégzés során.

Ismét tömegesen mennek a magyarok Ausztriába: sokan azt hiszik, ott még kolbászból van a kerítés

Januárról márciusra csökkent a külföldi munkavállalók száma Ausztriában, így gőz erővel toboroznak az osztrákok a nyári szezonra.

Elképesztő, mennyit keresnek a magyar bírók: emelést szeretnének, de mi lesz ebből?

Nagyon rég nem kaptak béremelést a bírók és más jogi alkalmazottak a bíróságokon, és a helyzet már eddig is komoly elvándorlást okozott.

Bruttóban 605, nettóban 417 ezer? Pontosan ennyit keres az átlag Magyarországon havonta a KSH szerint

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0%-kal magasabb, mint egy évvel korábban a KSH friss közlése szerint.

Leesik az állad: ennyit keres egy szoftverfejlesztő az Amazon Prime streaming-szolgáltatónál

Az álláslehetőségek bőséges repertoárja tárul elénk a programmenedzserektől kezdve egészen a szoftverfejlesztőkig.

Hiába nem teljes állás, rakat pénzt fizetnek érte: heti 8 óra munkáért 200 ezer forintot is adnak itthon

Lassan itt van a nyári szünet és beindul a turizmus időszaka, amivel párhuzamosan a diákmunka piac is erőteljesebb lendületet vesz.

Vallott a vendégmunkásokról a Wolt: ezzel találkozhatnak a vásárlók

Nem alkalmaz vendégmunkásokat a Wolt – válaszolta a futárcég újságírói megkeresésre.

Új letelepedési szabályok élesedtek: így vehetik majd el tömegével a magyarok melóját a külföldiek?

Egy március 1. óta alkalmazandó módosított joganyag új rendszerbe helyezte a tartózkodási jogcímeket, valamint új engedélytípusokat vezetett be.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír