Bértárgyalások: még távol egymástól

A pénzügyminiszter által ismertetett 6.5%-os bérnövekedés fedezetét is csak részben jelentenék a központi források abban az értelemben, hogy az egyes intézmények a jelenlegi létszám mellett csak 5%-kal kapnának többet az illetményekre. A maradékot az intézményeknek saját maguknak kell kigazdálkodni, mely az esetek többségében a létszám leépítésével egyenértékű.

A Napi a munkavállalói érdekképviseletek vezetőit kérdezte elvárásaikkal kapcsolatosan. Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke legalább a jövő évi gazdasági növekedés mértékével megegyező reálbérnövekedést tartana elfogadhatónak. Ez becslése szerint 4-4.5% körüli lenne. Wittich szerint a csökkenő adóterhelés miatt a bruttó bérnek elegendő a nettó bérnél kevésbé növekedni, hogy a vásárlóerő a kívánt mértékben emelkedjen.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szintén a gazdasági növekedést tekinti irányadónak az elvárt reálbérnövekedés tekintetében. Vígh László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés vezetője szerint a közigazgatási feladatok ellátásához szükség van a mostani létszámra, nem szabad az intézményeket elbocsátásra kényszeríteni a bérnövekedés fedezetének korlátozásával. A létszámleépítés megítélése szerint csak hosszú távon képzelhető el.

Amint a véleményekből kitűnik a bértárgyalások várhatóan most sem a legcsendesebb mederben folynak majd a közszférában. Az eddigi tapasztalatokból okulva a tárgyalásokat célszerű a bruttó bérekről folytatni, nem pedig valamilyen indexációs technikával a reálbérnövekedés mértékét "belőni".