Újabb öngyilkosság: állítólag a devizahitel miatt - mi az igazság?

A Blikk információi szerint nemrég azért menekült a halálba a 27 éves K. János, mert kilátástalannak látta a jövőt a rá és családjára nehezedő devizahitel miatt. "Jancsi nem tudta elviselni a rá nehezedő anyagi terheket, amelyek miatt korábban már az igazságszolgáltatással is meggyűlt a baja" - mondta el a bulvárlapnak a férfi egyik közeli barátja. Úgy tudni, hogy K. Jánosnak sokmilliós devizahitele volt, amit már nem tudtak fizetni.

KATTINTS! Ténylég nem jár visszatérítés a végtörlesztőknek?

A bulvárlap írása nem egyedülálló, korábban többször is előfordult, hogy a sajtó a fojtogató tartozásokkal magyarázott egy-egy tragédiát. Még 2011-ben számoltunk be például egy végzetes tragédiáról:  akkor attól volt hangos a sajtó, hogy S. István rendőr alezredes vélhetően azért lőtte fejbe magát, mert nem tudta fizetni svájcifrank alapú hitelének megnövekedett törlesztőrészleteit.

Bár kétségtelen, hogy egy komoly adósság súlyos családi tragédiához is vezethet, ugyanakkor jó tudni, hogy a statisztikák ezt aligha támasztják alá. A tény ugyanis az, hogy Magyarországon évente hozzávetőlegesen 2300-2500 öngyilkosságot követnek el, szemben a kilenvenes évekkel, amikor 4000-nél is többen vetettek véget saját kezűleg életüknek. A KSH statisztikája tehát egyértelműen igazolja, hogy még akkor is csökkent az öngyilkosságok száma hazánkban, amikor a válság miatt a legnagyobb mértékben emelkedett a bedőlt hitelek száma. Összefüggés tehát aligha vonható, maximum egyedi esetekről beszélhetünk ezek esetében.

A megoldás a mentőcsomag lehet!

Mint ismert, múlt hét pénteken szavazták meg a devizahitelesek újabb mentőcsomagját, amely a legkilátástalanabb helyzetben lévők pénzügyi gondjain is segíthet. A törvény lényege:

• Az árfolyamrés semmis, helyette a devizahitelek folyósításánál és törlesztésénél is az MNB hivatalos árfolyamát kellett volna használni.

• Az egyoldalú szerződésmódosításokra (döntően kamatemelésekre) lehetőséget adó szerződési feltételek semmisek, kivéve, ha tisztességességüket a bankok a következő néhány hónapban bíróságon bizonyítani tudják (erre kicsi az esélyük).

• Mindez az összes lakossági devizahitelre és forinthitelre, valamint pénzügyi lízingszerződésre vonatkozik, kivéve a kedvezményesen végtörlesztőket és a Nemzeti Eszközkezelő által megsegített adósokat.

• A 2004. május 1-je után kötött, még élő szerződések és az elmúlt 5 évben lezárt szerződések esetében a folyósításig minden jogszerűtlenül felszámított összeg visszajár. A helyzet rendezéséig tilos a bankoknak kamatot emelni, a végrehajtásokat és a pereket felfüggesztik.

• A fentiek pontos elszámolásáról és a devizahitelek forintosításáról szóló törvényjavaslat várhatóan szeptemberben készül el.