Megszólalt az MNB: még mindig drágák a hitelek

- mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. A lakáshitelezésben dinamikus emelkedésre számít az MNB a következő években, idén a hitelállomány 1 százalék felett emelkedhet, míg jövőre már 5 százalék felett lehet a bővülés.

Az egészséges szerkezetű lakáshitelek fennmaradását segítik az adósságfék-szabályok, a minimális önrész vagy a jövedelemarányos törlesztőrészlet. Emellett a kamatok jövőbeli emelkedésének kockázatát kezeli, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban a 3-5-10 éves kamatfixálású, maximum 30 éves futamidejű lakáshitel-konstrukciókat választja.

A hitelkamatok csökkenése a kamatfelárak változatlansága mellett ment végbe. A nemzetközi összehasonlításból látszik, hogy Magyarországon kiugróan magasak a bankok által alkalmazott lakáshitel-felárak.

Az MNB véleménye szerint ez három fő okra vezethető vissza:

• Egyrészt a lakáshitel-termékek nehezen vagy egyáltalán nem összehasonlíthatók,
  

• másrészt a bankváltásnak jelentős az adminisztrációs terhe, és a pénzbeli költsége.
  

• Harmadrészt a magyar bankrendszer nemzetközi összehasonlításban alacsony hatékonysággal működik.

Hatékonyabbá, gyorsabbá és olcsóbbá kell tenni a bankolást, a jogalkotónak a digitalizáció területén új, egységes szabályokat kell létrehoznia a működési keretrendszer kijelölésére, az MNB egy ilyen szabályozócsomag elkészítését szorgalmazza - tette hozzá Nagy Márton.  A jegybank szakértői elkezdtek dolgozni mindhárom területen, és a Pénzügyi Stabilitási Tanács várhatóan a közvetkező hónapokban választ adhat ezekre a kihívásokra.

Címlapkép: MTI / Mohai Balázs