Itt az újabb trükk: ezért vállalja át a hiteledet a céged?

Kiszámoltuk, hogy vajon a jutalomként elkönyvelt segítség mennyit jelenthet a frankhiteles alkalmazottaknak. Egy alföldi vállalkozás átvállalta a legjobban teljesítő öt alkalmazottjának a hiteltartozását. A legnagyobb támogatást az a munkás kapta, akinek még 3,5 milliós tartozása volt a bank irányába. Az ő hitelével számolva próbáltunk kalkulálni, hogy ténylegesen hány forint éves jutalmat jelent neki ez a segítség.

A hírekből annyit tudunk, hogy a hitelt a munkások béréből levonva folyamatosan törlesztik, és az év végi jutalom helyett kapják ezt a segítéget a munkavállalók. Feltételeztük, hogy a 3,5 milliós hitel kamata 8 százalék, hátralévő futamideje 10 év. Megnéztük, hogy ezekkel a feltételekkel mekkora jutalom is ez az adósmentés különböző árfolyamszintek mellett.

Minél inkább csökken időközben az árfolyam, annál kevésbé érte meg a munkásoknak a mostani segítség. A számokat elnézve viszont 160 forint alá kell csökkennie a franknak, hogy rosszul járjon a segítséggel. Persze mindehhez feltételeztük, hogy a cég kamatmentesen adta a segítséget.

6 százalék körüli (Bubor) kamat esetén már másként fest a helyzet, lásd alábbi táblázatunkat.

Meddig nőhet az árfolyam? Bekeményített Svájc >>Kattints!<<

Ne felejtsük el azt sem, hogy ezt az éves jutalom helyett kapták a munkások. Annak átlagos összegével érdemes korrigálnunk a kapott összegeket, így magasabb árfolyamok mellett is bukhatnak a dolgozók.

Csak lakáscélú hitelhez lehet adómentesen támogatást adni

A munkáltató által átvállalt hitel esetében első kérdésként tisztázni kell, hogy lakásvásárlásra, vagy egyéb célra nyújtott hitelről van-e szó. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a munkáltató csak lakáscélú hitelt kifizetéséhez nyújthat adómentesen támogatást a dolgozójának. Ennek további feltétele, hogy a lakás mérete és a telekárat nem tartalmazó átlagköltsége nem haladhatja meg a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigény mértékét.

Amennyiben ingóságokra, például gépjármű-beszerzésre, vagy szabad felhasználásra felvett hitel kifizetéséhez nyújt segítséget a munkáltató, akkor már jelentős adóteherrel is számolnia kell. Ebben az esetben a szóban forgó hitel összegének a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékát, azaz jelenleg 11 százalékát úgy kell tekinteni, mintha béren kívüli juttatás lenne. Az említett számítás szerinti összegnek az 1,19-szerese után 16 százalék adót kell a munkáltatónak megfizetnie.

Miért éri meg magas árfolyamon is átvállalni a hitelt?

A vállalkozás kiemelten a szívén viseli a dolgozói sorsát, és a tetemes árfolyamveszteség ellenére is megéri neki támogatni a nélkülözhetetlen munkaerőt.

A második ok, hogy még így is kevesebbet bukik a cég az árfolyam-különbözeten, mint amennyi járulékot le kellene rónia a dolgozójának az év végén fizetendő jutalom után.

A köztudottan erőteljesen feketepénzekkel finanszírozott kis- és középvállalkozói szférában azonban okkal feltételezhető, hogy egy harmadik verzió is jelentős szerepet játszhat a hasonló munkáltatói döntésekben. Mégpedig az, hogy az adómentesen adható hiteltámogatás kiválóan alkalmas arra, hogy a vállalkozás kvázi "tisztára mossa" a zsebbe adott fizetéseket. Vagyis kevesebb pénzt kell feketén adnia a munkavállalójának - véli Angyal József okleveles adószakértő.

Véleménye szerint ezért veszélyes az MSZP azon javaslata, amely szerint a devizahitelesek problémájára az egyik lehetséges megoldás lenne, ha a munkáltatójuk átvállalná a hitelüket, és ráadásul még a társasági adójából is levonhatná ezt az összeget. Az adószakértő szerint ez a javaslat méginkább eltolhatná a cégeket afelé, hogy a lehető legkisebb munkabérre jelentsék be az alkalmazottaikat, és legálisan minimalizálják a járulékterheiket.