Sokkoló dátum közeleg Magyarország számára: ezen a napon nagyon sok minden eldőlhet

A hitelminősítők – köztük az S&P, a Fitch és a Moody’s – rendszeresen értékelik az országok adósság-visszafizetési képességét. Ez nem csupán egy „iskolai osztályzat”, hanem komoly gazdasági hatása van: a befektetők ezek alapján döntenek arról, milyen kockázati felárat kérnek egy adott ország hiteleire, kötvényeire.

Az S&P idén áprilisban megerősítette Magyarország „BBB-” besorolását, ugyanakkor a stabil kilátást negatívra rontotta. Ez azt jelzi, hogy a minősítő szerint nőtt a leminősítés esélye, főként az államháztartási hiány, az államadósság szintje és a gyenge növekedési kilátások miatt.

A helyzet azóta nem lett kedvezőbb. A költségvetési hiány a tervezettnél magasabb lehet, 2025-re a szakértők már 4,5 százalék körüli deficittel számolnak a GDP arányában, szemben a kormány 3,7 százalékos céljával. Ez azt jelenti, hogy a magyar állam többet költ a bevételeinél, a különbséget pedig újabb hitelekből kell finanszíroznia.

A gazdasági növekedési kilátások is romlottak: a gyenge európai kereslet, a magas kamatterhek és a belső bizonytalanságok miatt az S&P és más elemzőházak is lefelé módosították előrejelzéseiket.

Mire lehet számítani októberben?

A szakértők többsége szerint az S&P valószínűleg megtartja Magyarország „BBB-” besorolását, de a negatív kilátást nem veszi le. Ez azt jelentené: maradunk a befektetésre ajánlott kategóriában, de bármikor jöhet a leminősítés, ha a számok tovább romlanak. Az igazi veszély akkor következne be, ha az S&P úgy látja, hogy a költségvetési pálya fenntarthatatlan, a növekedés túl gyenge, és az államadósság nem stabilizálódik. Ebben az esetben Magyarországot a „bóvli” kategóriába sorolhatnák.

Mit jelentene a „bóvli” besorolás?

Egy ilyen döntés nagyon komoly következményekkel járna:

• Drágább államadósság-finanszírozás: a befektetők magasabb hozamot kérnének a magyar kötvényekért.
• Növekvő kamatterhek: a költségvetés még nagyobb részét vinné el az adósságszolgálat.
• Külföldi befektetők elvesztése: sok intézményi befektető szabály szerint nem tarthat „bóvli” papírokat, így kiszállnának a magyar piacról.
• Forintgyengülés, piaci bizonytalanság: a leminősítés bizalomvesztést váltana ki, ami gyengítheti a hazai fizetőeszközt és fokozná a volatilitást.

A szakértők óvatosak, de nem aggódnak?

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint jelenleg nem reális forgatókönyv, hogy a következő döntés során a Standard & Poor’s Magyarországot visszasorolja a befektetésre nem ajánlott kategóriába. Mint hangsúlyozta, ehhez a feltételek jelenleg egyáltalán nem adottak.

Az elemző rámutatott, hogy a hitelminősítők komplex szempontrendszer alapján döntenek: folyamatosan figyelik a makrogazdasági folyamatokat, így például az inflációt, a gazdasági növekedést, a külső sérülékenységet, a külföldiek kezében lévő államadósság arányát, az árfolyamstabilitást, a hozamkörnyezetet, valamint a költségvetési és monetáris politikát.

Tény, hogy az infláció és a növekedés jelenleg nem festenek kedvezően. Ugyanakkor továbbra is külső többletünk van, a külkereskedelmi egyenleg és a folyó fizetési mérleg is pozitív. A forint idén egyértelműen felülteljesít a régióban, a Magyar Nemzeti Bank komoly bizalmat épített a befektetők körében, és a külső környezet is stabil. A kormányzat pedig folyamatosan deklarálja, hogy tartani kívánja a költségvetési hiánycélt és nagyjából szinten tartaná az államadósság-rátát

– fejtette ki.

Virovácz szerint mindezek alapján nincs olyan egyértelmű bizonyíték, amely indokolná az ország azonnali visszasorolását a bóvli kategóriába. „Bizonyítékok hiányában egy ilyen döntés rendkívül meredek lenne. A mutatókat együttesen értékelve inkább az következik, hogy most nem lenne indokolt leminősíteni Magyarországot” – tette hozzá.

Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője szerint rendkívül alacsony annak az esélye, hogy Magyarország „lefokozzák" októberben. Hozzátette, hogy egy ilyen döntés hosszú távon azzal járna, hogy a forint eszközök tömeges eladása történne, jelentős forintgyengüléssel és az állampapírok hozamának emelkedésével járna. 

A régiót tekintve elmondta, Magyarország relatív helyzete az elmúlt időszakban javult a régiós országokhoz – például Lengyelországhoz, Romániához vagy Szlovákiához – képest. Mint kiemelte, a költségvetési hiány ezekben az országokban magasabb a magyar szintnél, ami miatt az államadósságuk pályája is kedvezőtlenebbül alakul, noha abszolút értékben a magyar államadósság továbbra is a legmagasabb a térségben.

Kijelentette: a folyó fizetési mérleg tekintetében is Magyarország mutat jobb képet, míg például Románia ezen a téren különösen gyenge pozícióban van.

„Magyarország számára a fő kockázatot nem elsősorban a makrogazdasági mutatók, hanem az uniós kapcsolatok romlása és az EU-s források apadása jelenti. Ez az a tényező, amelyben hazánk hátrányban van a többi régiós országhoz képest” – hangsúlyozta Török.

Trippon Mariann, a CIB bank vezető elemzője is úgy vélte, nem várható újabb leminősítés. Emlékeztetett, hogy az előző minősítési körben az S&P egyértelműen jelezte: a magyar besorolás rontására akkor kerülhet sor, ha a költségvetési folyamatok az előrejelzéseknél kedvezőtlenebbül alakulnak, a külső környezet tovább romlik, eszkalálódik a kereskedelmi háború, véglegesen elvesznek az EU-s források, vagy olyan monetáris politikai lépések történnek, amelyek veszélyeztetik az infláció letörését és a forint árfolyamának stabilitását.

Ezek közül a kockázatok közül eddig egyik sem materializálódott

– mutatott rá az elemző. Ugyanakkor hozzátette: a magyar növekedési kilátások valóban tovább romlottak, hiszen míg áprilisban a minősítő még 1,5 százalékos GDP-bővülést várt 2025-re, mostanra ennél gyengébb a konszenzus. Emellett az idei költségvetési hiány is kissé magasabb lehet a S&P által várt 4,5 százaléknál, és nagy a valószínűsége annak, hogy az RRF-forrásokat végleg elveszíti Magyarország.

Trippon ugyanakkor kiemelte: régiós összevetésben Magyarország elsődleges egyenlege kifejezetten kedvező, ami fontos stabilizáló tényező a hitelminősítői szempontból is.

Az elemző szerint egy esetleges leminősítés negatív piaci reakciókat váltana ki, mivel a befektetők jelenleg nem árazzák egy ilyen döntés esélyét. Ez a forint gyengülését és a kockázati felárak emelkedését eredményezhetné. Hozzátette ugyanakkor: ha a várakozásoknak megfelelően nem változik Magyarország besorolása, akkor csak minimális piaci reakcióra lehet számítani.

Nem jó, de nem is tragikus

Október 10-én tehát kulcsfontosságú döntés elé néz Magyarország. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az S&P egyelőre nem taszítja ki az országot a befektetési kategóriából, de a negatív kilátás fenntartásával egyértelmű jelzést ad: a költségvetési hiány, az államadósság és a növekedési gyengeség miatt a kockázatok továbbra is felfelé ívelnek. Egy „bóvli” minősítés ugyanakkor nem pusztán presztízsveszteség lenne, hanem kézzelfogható pénzügyi drágulás: több százmilliárd forinttal kerülhetne többe az ország finanszírozása.