Kegyetlen csapás lesz a hitelmoratórium vége: agyő családi vagyon

A járvány okozta válságot követő, újrainduló gazdasági növekedés miatt stabilizálódik a lakosság pénzügyi helyzete, erre utal az Intrum és a GKI Gazdaságkutató Zrt. negyedéves mutatója. Az Intrum Fizetőképességi Index olyan mutatókból áll össze, mint a jövedelmek értéke, az adósságállomány és a háztartások pénzügyi vagyona, így a növekedése azt jelenti, hogy a háztartások könnyebben tudják fizetni a kiadásaikat.

Az index értéke átlagosan 39,1 pont volt az idei első negyedévben, mintegy 21 százalékkal kisebb a tavalyi év azonos időszakában mért értéknél, azonban a tavalyi első negyedév végéig Magyarországon még kevésbé voltak érzékelhetők a koronavírus-járvány gazdasági hatásai. Hazánkban a nagy gazdasági visszaesés áprilisra esett, és az Intrum fizetőképessigi indexe is ekkor vette fel a legalacsonyabb értéket, 18,9 pontot.

Az áprilisi mélypont óta alapvetően emelkedő tendenciát mutat a lakossági fizetőképesség. Idén március végén 42,57 százalék volt az index értéke, ami a legmagasabb érték a koronavírus-válság kezdete óta. Az idei és a tavalyi márciusi érték (azaz az utolsó „békés” hónap) között már csak 15 százalékpont a különbség.

Korábban a fizetőképességi mutatók előrevetítették a GDP-növekedést is. A mostani számokból kiindulva a gazdaság folytatódó növekedésére számíthatunk: ha az egész évre jellemző lesz az első negyedéves tendencia, akkor éves szinten 4,5 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság (2020-ban 5 százalékos visszaesés volt, vagyis idén nagyrészt helyreállhat az akkor elszenvedett kár). Fő negatív kockázatként azonban továbbra is fennáll a járványügyi korlátozások elhúzódása a második félévre, akár Magyarországon, akár a fő kereskedelmi partnereknél.

Deszpot Károly, az Intrum kereskedelmi és fejlesztési igazgatója elmondta: „A fizetőképesség javulása mögött a gazdaság beindulása és a pandémia nyomán kialakult munkaerőpiaci romlás megállása az ok.” A munkanélküliség, bár jelentősen emelkedett Magyarországon, nemzetközi összehasonlításban viszonylag alacsony szinten maradt, tavaly 4,1 százalékra nőtt. „Az elmúlt negyedévben, a gazdaság stabilizálódásával megállt a munkanélküliség növekedése is. Az azonban nem garantált, hogy az év végéig folyamatosan nő majd a foglalkoztatottság: sok vállalat tartalékai kimerültek, és jelenleg csak az állami segítség védi őket a csődtől vagy a leépítéstől. Bár a válság végeztével a fogyasztás is növekszik, még sok cég lehet, amik bajba kerülhetnek a piacon, ha megszűnik az állami segítségnyújtás.”

A kutatás vizsgálta a lakosságok pénzügyi vagyona és fizetőképessége közti összefüggést. A háztartások pénzügyi tartalékai az elmúlt 11 évben folyamatosan emelkedtek, ez a tendencia folytatódott 2020-ban is: a családok nettó pénzügyi vagyona 8,4 százalékkal növekedett, amely így 2020 negyedik negyedévében meghaladta az 55 ezer milliárd forintot.

Deszpot Károly szerint ugyanakkor a növekedés oka nem a bevételek növekedése, hanem a lakossági kényszermegtakarítás és a hitelmoratórium. „A válság idején tudatosabban kezelik pénzügyeiket az emberek, sokan képeznek biztonsági tartalékot. Sokak számláján pedig a hitelmoratórium miatt maradt a korábbinál több pénz, ám ennek jelentős részét már idén törlesztésre kell, hogy fordítsák. A moratórium a fő oka, hogy a közelmúltban nem mozogtak együtt az indexel a háztartások megtakarításai, hiszen a megtakarítások növekedésével párhuzamosan a hitelállomány is nőtt.”