Rengeteg magyar vágott bele az építkezésbe: Európában is vezetünk

Három év alatt több mint háromszorosára nőtt a kiadott építési engedélyek száma Magyarországon - olvasható az Eurostat legutóbbi felmérésében. Mindebben az építőipar teljesítménye, a kedvező hitelkörnyezet és számos más tényező mellett egy jogszabályváltozás is szerepet játszott. A tavaly novemberig érvényes szabályozás szerint ugyanis 2019 végéig 5 százalék, utána pedig már 27 százalék forgalmi adó terhelte volna az új lakásokat, így az alacsonyabb áfa-tartalom miatt minden beruházó igyekezett még kihasználni a törvény adta lehetőséget, és határidőre megépíteni, illetve eladni a lakásait.

- mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Hozzátette:

A magasabb áfának köszönhetően, az elkövetkező években további jelentős drágulás mehet végbe az újlakás-piacon, amellett, hogy folytatódhat a visszaesés az új építési engedélyek számában. A folyamat tavaly már el is indult: az OTP budapesti újlakás-adatbázisa szerint, míg 2018. I. negyedévében 95 új, kétlakásosnál nagyobb projekt 2900 lakását kezdték újonnan hirdetni, addig az idei első három hónapban 88 beruházás keretében már csak 2200 új lakás jelent meg a piacon. Az áremelkedés mellett minden bizonnyal kedvező hozadéka is lesz ennek a folyamatnak, hiszen egyre inkább csak a nagyobb, tőkeerős, tapasztalt beruházók maradnak a piacon, akik mögött általában nagy biztonságot nyújtó banki projektfinanszírozás áll. A piac tisztulása és az építőipari kapacitások kiszámíthatóbb tervezése egyértelműen a vásárlóknak kedvez.

Attól azonban nem kell tartani, hogy az európai országok közül bármelyik gyorsan letaszíthatja Magyarországot az élről, hiszen most is folyamatosan jelentenek be új, több száz lakásos projekteket, elsősorban a III., a VIII., a IX., a XI., a XIII. és a XIV. kerületben. Aki új lakásra vágyik, a jövőben sem kell hiányt szenvednie a kínálatban, ám drágábban juthat hozzá vélhetően jobb minőségű ingatlanhoz.