Nem létező vagy csalás céljára létrehozott cégek által kiállított, hamis munkáltatói igazolásokkal próbálták meg átverni a bankokat egyes hiteligénylők, ezért a pénzintézetek egy része feketelistát készített a gyanús cégekről. Szakértők szerint a válság előtt nem ment ritkaságszámba a hitelközvetítők és az értékbecslők trükközése - olvasható a Magyar Nemzet szerdai számában.
Nem minden cégtől fogadnak el munkáltatói igazolást a hitelkérelmek elbírálása során a pénzintézetek. A bankok egy részénél egy belső lista tartalmazza azoknak a társaságoknak a neveit, amelyeknél az alkalmazottaknak nem nyújthatnak kölcsönt, mivel az igazolások megbízhatósága megkérdőjelezhető. Előfordul az is, hogy a pénzintézetek nem készítenek feketelistát a csalás gyanújába keveredett cégekről (mert azt hivatalosan nem is lehetne), de néhány kritérium alapján meghatározzák, elég megbízható-e a munkáltatótól érkezett igazolás. Egy frissen alapított cég gyanúsabb egy évek óta működőnél, hiszen fennáll a veszélye, hogy a hitelezők félrevezetésére hozták létre - írja a Magyar Nemzet.
A lap forrásai úgy vélik, hogy a minősítési eljárásra azért volt szükség, mert - főképp a válság kitörése előtt - rendszeresen előfordult, hogy egy-egy adós adatainak kozmetikázásával próbált meg kölcsönhöz jutni.
A visszaélésekre az is lehetőséget adott, hogy a bankok általában nem személyesen, hanem telefonon ellenőrizték a munkáltatói igazoláson szereplő adatok valódiságát. Így a csalók akár egy ismerősük telefonszámát is megadhatták, aki azután megerősíthette a hamis adatokat. Egy banki ügyekben járatlan ügyfél nem tudta átverni a hitelezőket, ezért a csalások jelentős része inkább a hitelközvetítők nevéhez fűződik. Nekik ugyanis érdekükben állt a legjobb jutalékot fizető pénzintézethez vinni a hiteligénylőt. Ráadásul ők azzal is tisztában voltak, hogy miként kell kitölteni egy kérelmet úgy, hogy az ne akadjon fenn a rostán - mondta a Magyar Nemzetnek Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének főtitkára.
A lapnak nyilatkozó bankok szerint valóban előfordultak és előfordulnak csalási kísérletek a lakáshiteleknél, de a próbálkozások többsége személyi kölcsönök és áruhitelek igénylésekor történik. A pénzintézetek szerint a válság kitörése után nem emelkedett a csalások száma, sőt inkább csökkent.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Több előadásától is elbúcsúzik a Vígszínház
- Gyászol a filmvilág, elhunyt András Ferenc
- Hét börtönőr állt bíróság elé, egy rab bántalmazásával vádolják őket
- Hernádi Zsolt: aggódva figyeljük az állami beavatkozások hatását
- Donald Tusk: május 10-én átalaktjuk a varsói kormányt
- Moszkva: a kranogorszki merényletet több ország polgárai szervezték