Kapzsi bankok buta adósoknak hiteleztek

A lap birtokába került jelentés egyformán felelősséggel ruházza fel a kormányokat, a Nemzeti Bankot, a felügyeletet, a hitelintézeteket, közvetítőket és a lakosságot. Az Index.hu írása szerint a dokumentum megállapítja, hogy a hitelfelvevők maguktól nem fogták fel a kockázatokat, a bankok pedig ellenérdekeltek voltak a korrekt tájékoztatásban. Mindennek ellenére, bár utólag sokan nem így érzik, a devizahitelesek átlagosan nem jártak rosszabbul, mint azok, akik forinthitelt vettek fel.

A témát az átlagos kormányzati háttérdokumentumokhoz képest alaposan körbejáró szakértői anyag szerint a felelősség megoszlik a hiteleket folyósítók és felvevők, az ő viszonyukat szabályozni hivatott hatóságok, illetve a kormány és a törvényhozás között - írja az Index.

Kapzsi bankok, buta adósoknak hiteleztek

A dokumentum szerint a bankok úgy tették a devizahiteleket a központi termékükké, hogy a "kezdetektől tisztában voltak a kockázatok aránytalan megosztásával". A szerződések úgy épültek fel, hogy a rendszerszintű kockázatokat az ügyfelekre lehessen terhelni, miközben azt is pontosan tudták, hogy az emberek nem képesek ezeknek a kockázatoknak a reális felmérésére.

A hitelfelvevők felelőssége mellett sem megy el a jelentés - írta az Index. Az emberek nem találták meg a középutat a céljaik és a valós lehetőségeik között, nem számolták ki, hogy hosszabb távon mivel jár az eladósodás. Nem csupán nem értették, de nem is akarták megérteni a megvásárolt hiteltermékek sajátosságait, és természetesnek vették, hogy az olcsóbb hitelek előnyeit ugyan élvezhetik, de fizetésképtelenségük esetén az állam, lényegében az egész társadalom kell vállalja a kockázatokat - amit egyébként az utóbbi másfél évet látva a politika hozzáállása is megerősített - írja a lap.

A szakértők szerint bár "utólag sokan érzik úgy, hogy e kompenzáció aránytalan, és időben kedvezőtlen megoszlású volt, de a tények, illetve az MNB folyamatosan publikált kalkulációi ezt nem támasztják alá egyértelműen". Visszatekintve az állapítható meg: "átlagosan nem jártak rosszabbul a devizahitelesek (a 2011-ben bevezetett árfolyamrögzítéstől, illetve végtörlesztéstől függetlenül sem), mint a forinthitelesek".

A vizsgálóbizottság javaslatai a Figyelő szerint:

- a magáncsőd intézményének bevezetése
- a pénzügyi alapismeretek általános- és középiskolai oktatása
- kormányvizsgálat a hitelintézetek és a közvetítők kapcsolatáról
- a kormány vizsgálja meg a felvételi árfolyamon történő forintosítás lehetőségét
- a PSZÁF, a Gazdasági Versenyhívatal és a fogyasztóvédelem végezzen közös vizsgálatokat a bankok lakossági hitelezésében
- szakirányú képzés a hitelközvetítőknek
- részletes szabályozás a hitelfelvevők tájékoztatásában

Egy korrekt jelentés került ki a vizsgálóbizottság kezéből, mely a felelősség kérdésének tisztázásakor nem akarja azt teljes egészében a volt kormánypártokra tolni. A felmerült javaslatok közül viszont több megvalósíthatatlan, a teljes forintosítás elképzelése például óriási költségekkel járna, ezt még múltév közben a kormány is többször beismerte.

Az új árfolyamrögzítés remélhetőleg végleg pontot tesz az ügy végére. De ehhez még mindig stabil gazdaságpolitika szükséges, nem mindegy ugyanis, hogy a védőernyő lehullásával milyen környezet fogadja a devizaadósokat. Hiszen akkor már függni fognak a hazai kamatkörnyezettől is, de az árfolyamkockázat is megmarad. A Pénzcentrum.hu kalkulátorával az adósok most felmérhetik kockázataikat.

>> Az új árfolyamrögzítés kalkulátor <<