Mi a baj a magáncsőddel? Nem támogatja Matolcsy minisztériuma

A magáncsőd bevezetését a devizahitelezés elterjedésének okait vizsgáló parlamenti albizottság javasolta egy szakértői elemzés alapján. Az albizottság az elemzés alapján készített javaslatában a kormánynak és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) is különböző ajánlásokat fogalmazott meg. A kormányt például felszólították, hogy a pénzügyi ismeretek oktatását tegye kötelezővé az iskoláknak, vizsgálja át a hitelközvetítőkre vonatkozó szabályokat, illetve azt, hogy a hitelfelvevők megfelelő tájékoztatása érdekében hogyan lehetne meghonosítani az ezzel kapcsolatos legújabb uniós irányelveket.

Az ajánlások között két rázósabb téma is szerepelt. Az egyik egy meglehetősen abszurd javaslat volt arra, hogy minden devizahiteles a felvételkori árfolyamon válthassa át devizahitelét forintra. Ez az egyébként is súlyosan veszteséges bankoknak további elképesztő - feltehetően ezer milliárdos nagyságrendű - veszteségeket okozott volna. Az ötletet természetesen nagyon hamar elvetették, ez már az ajánlások alapján összeállított országgyűlési határozati javaslatban sem szerepel.

A másik elképzelés a magáncsőd bevezetése volt; ez nem új ötlet - múlt év végi találgatásokban az szerepelt, hogy akár az IMF is kérhet ilyet -, de eddig sosem kapott szakmai támogatást. A laptársunk birtokába került dokumentumból kiderül: az NGM szakértői most is azt javasolják a kormánynak, hogy erre is mondjon nemet.

Mi a baj a magáncsőddel?

Az elmúlt évtizedben a kormányzati szervezetek többször is vizsgálták a magáncsőd bevezethetőségét; külső szervezetekkel is egyeztettek, az igazságügyi tárca korábban normaszöveg-javaslatot is készített. A dokumentum szerint az eddigi koncepciók vagy megvalósíthatatlanok voltak, vagy a valóban rászorulóknak nem jelentettek volna érdemi segítséget. A dokumentumot jegyző szakértők most azzal érvelnek a magáncsőd bevezetésének elvetése mellett, hogy ezt az adósok "egyfajta hitelamnesztiaként vagy adóskonszolidációként értelmeznék, ami nem szolgálná az eljárás által megcélzott nevelői funkciókat. A magáncsőd intézménye csak abban az esetben képes betölteni rendeltetését, ha ahhoz aktív foglalkoztatás- és szociálpolitikai intézkedések kapcsolódnak. Az intézményt legkorábban a gazdasági válságból való kilábalás után lehetne bevezetni."

Az előterjesztés szerint a magáncsődnek ott lehet értelme, ahol reális esély van arra, hogy az érintettek egyenesbe jönnek, a "fizetőképességük helyreáll". A szerzők szerint "az érintettek többségénél egyfajta életvezetési tanácsadás nagyobb segítséget jelenthet".

Mi az a magáncsőd?

A dolog értelme, hogy a fizetésképtelen adósok egyfajta csődvédelmet kapnak. A csődgondnok a bírósági adósságrendezési eljárásba az érintettek minden tartozását és minden értékesíthető vagyonát bevonná, ezzel lényegében védelmet, illetve az adósságok átütemezést biztosítva az adósoknak. A cél, hogy az adósok a csődvédelem időszaka alatt egyenesbe jöjjenek, az eljárás végén pedig egy új ütemterv szerint rendben ki tudják fizetni tartozásaikat.

Az előterjesztés azonban azt mondja: ilyen eljárásában csak akkor érdemes gondolkodni, ha az érintettek egyáltalán van értékelhető jövedelme és vagyona, amire az adósságrendezési bírósági eljárást alapozni lehet. "Vagyontalan és a megélhetésüket is alig biztosító bevételekkel rendelkező családoknál a csődnyitásnak és a hosszadalmas és drága bírósági eljárásnak azért nincs sok értelme, mert annak eredményeképpen sem várható a tartozásaik kifizetése, sem pedig a hitelezőkkel való egyezségkötés. Hosszadalmas és drága eljárás után ugyanaz lenne tehát az eredmény: az adóson a követelés nem hajtható végre, nincs rá sem pénze, sem értékesíthető vagyona."

Friss! Az NGM közleményben cáfolja azt a sajtóértesülést, miszerint a Kormány nem támogatja a magáncsőd bevezetését.

A Parlament Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottsága H/6068. számú bizottsági önálló indítványt nyújtott be az Országgyűlés elé 2012. február 28-án. A határozat-tervezetet tartalmazó önálló indítvány többek között felkérné a Kormányt, hogy "Vizsgálja meg a természetes személyek adósságrendezésével kapcsolatos eljárás szabályainak, vagyis a magáncsőd jogintézményének bevezetését. Az adósság rendezése - törvény alapján - komplex módon tudná segíteni mind a devizahitellel rendelkező adósok, mind a más módon adósságot felhalmozó, fizetésképtelen emberek problémáit." Amennyiben az Országgyűlés az önálló indítványt elfogadja, a határozata alapján a jelzett tárgyú beszámolót a Kormánynak legkésőbb 2012. augusztus 31-ig kell benyújtani az Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottságának.
A fent jelzett önálló indítványról a Kormány még nem alakított ki álláspontot.