Mikor törlesztesz? Ennyit buktál az erős frankon!

A fenti ábrán látható: az OTP, az Erste és a Budapest Bank ügyfelei majd egy későbbi nap árfolyammozgásai miatt aggódhatnak, a többi banknál viszont vannak ügyfelek, akiknél a részlet megállapítása épp a hónap 1-jére esik. A lakáshitelek törlesztőrészletének megállapítása egy tavalyi jogszabályi rendelkezés értelmében a bank saját középárfolyamán, vagy az ezekből képzett hivatalos MNB-árfolyamon történik. A frank esetében 240 forintos, az eurónál 269 forintos, a jen esetében pedig 2,45 forintos törlesztési (közép) árfolyamot feltételezünk a tegnapi napra, ez egyben az augusztusi havi átlagárfolyamot jelenti.

Nem az árfolyam, illetve a hitelfelvétel időzítése az egyetlen tényező, amely meghatározza a devizahitelek törlesztőrészletének változását: sokan tapasztalhatták, hogy a bankok kamatemelés révén devizahiteleseikre is áthárítottak valamennyit a válság során megnövekedett forrás- és kockázati költségeikből. Számításaink során mindig egy adott hitelfelvételi időpontban átlagosnak tekinthető, türelmi időszak nélküli, annuitásos lakáshitelt adatait használjuk, így általában a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a jenhitelek esetében pedig az OTP Bank kamatadataiból indulunk ki. A kamatokhoz hozzá kell számítanunk az egyéb hitelköltségeket is. (Az egyszerűség kedvéért és a bankok által használt eltérő árfolyamok miatt nem csak a törlesztésnél, hanem a folyósításnál is középárfolyammal számoltunk, ami kissé lefelé torzítja a törlesztőrészleteket).

A hitelösszeg, a futamidő és a teljes hiteldíjmutató ismeretében már megállapítható, mennyi lehetett az egyes időpontokban felvett hitelek kezdeti törlesztőrészlete. Példánkban egy átlagosnak mondható, 8 millió forintos összegű és szintén átlagosnak nevezhető, 20 éves futamidejű lakáshitelt veszünk alapul, az ábrák pedig a hitelfelvétel időpontjának függvényében mutatják be a törlesztőrészletek alakulását. Jól látható, hogy a legalacsonyabb kezdeti törlesztőrészlettel a 2007-2008-ban eladósodott jenhitelesek büszkélkedhettek, a legrosszabb kondíciókkal pedig a 2005-ben ill. 2009-ben felvett, piaci kamatozású forinthitelek rendelkeztek a hitelfelvételkor.

Az egy hónappal ezelőttihez képest több mint 10%-ot erősödött a frank, ami változatlan kamatszint mellett azt jelenti, a tegnap törlesztő ügyfelek több mint 10%-os törlesztőrészlet-emelkedést szenvedtek el egyetlen hónap leforgása alatt. Ez a példánkban szereplő frankhitelesek esetében közel 10 ezer forintos emelkedést jelent. Hogy a legszélsőségesebb esetet említsük: míg egy 8 millió forint összegű, 20 éves futamidejű normál annuitásos lakáshitelt 2008 nyarán felvett ügyfél kezdetben alig több mint 60 ezer forintot törlesztett havonta, ma a törlesztőrészlete a 110 ezer forintot is elérheti, ami közel 10 ezer forinttal magasabb az egy hónappal ezelőttinél.

A kezdetihez képest azonban nem az akár 80%-os törlesztőrészlet-emelkedést is elszenvedő frankhitelesek, hanem a szintén 2008 nyarán eladósodott, és tegnap szintén nehéz napokat átélő jenhitelesek buktak eddig (bár esetükben jórészt nem tegnap volt a törlesztőrészlet-megállapítás). Összességében azonban még mindig így is általában a jenhiteleseknek kellett ugyanakkora, ugyanolyan hitelösszegre és futamidőre felvett lakáshiteleikre a legkisebb összeget fizetniük.