"Hibás termék a devizahitel" - állította Róna Péter, közgazdász. Ezzel a mondatával felkorbácsolta a kedélyeket és reményt adott az eladósodott devizahiteleseknek. El is készült egy perirat-tervezet melyet Léhmann György nyugdíjas jogász fogalmazott meg. A perirat a bankok rossz kamatszámítására hivatkozik, ez az állítás viszont nem mindenki szerint állja meg a helyét. Így könnyen lehet, hogy a pereskedés nem egyéb pénzkidobásnál.
A kormány és a Bankszövetség által egy év alatt megalkotott Otthonteremtési Akcióterv devizahiteleseket mentő része nem találkozott sokak vágyálmaival. Épp ezért Róna Péter szavait szívhez szólónak érezhették a frank-, euró- és jenhitelesek. De valóban kijelenthető, hogy "hibás termék" a devizahitel?
Róna állítása szerint nagy kár érhette az ügyfeleket azáltal, hogy a bankok nem mérték fel kellőképpen a magánszemélyek hitelbírási képességét. Ezzel olyanok juthattak hitelhez, akik anyagi helyzetüknél fogva nem tudhatták volna vállalni a felmerülő kockázatokat. Kérdés, hogy mennyire ismerték a kockázatokat az akkori hitelfelvevők. Túl bátrak voltak, vagy csak tájékozatlanok? A pontatlan tájékoztatást fel lehetne róni a bankoknak, de ezt minden esetben külön kell bizonyítani - mondta el az MTV-nek Hidasi Gábor, banki jogász.
Az elgondolás egészét cáfolja egy a Corvinus egyetem által készített tanulmány a "Meddig Nyújtózkodjunk? - A magyar háztartások pénzügyi kultúrájának alakulása a válság időszakában" című tanulmánya, amely kifejti, hogy a válság előtt devizahitelt választók nagyobb kockázatvállalási hajlandósággal rendelkeztek, mint a lakosság többi része. Így nem áll meg az az érv, miszerint a devizahitelesek nagy része nem volt tisztában az esetleges árfolyamváltozásból eredő kockázatokkal.
A Léhmann-féle perirat azonban nem erre támaszkodik. Leegyszerűsítve az ideológiai dilemmát, átveréssel vádolja a bankokat. A Polgári Törvénykönyvre hivatkozva a kamatszámítást helytelennek nevezi, mert szerinte az nem felelt meg a szerződésekben foglalt feltételeknek a devizahitelek esetében. Ezt az állítást az ügyvéd arra alapozza, hogy a 2008-as időszakban csökkenő frank referencia ráta ellenére nem mérséklődtek a devizahitel kamatok.
Ezért nőttek meg a kamatok
Az MTV "Ma reggel" című műsorában Léhmann György ügyvéd azzal vádolta a bankokat, hogy a devizahitelek kamatát meghatározó mutatót sem a pénzintézetek, sem az őket ellenőrző pénzügyi felügyelet nem tették közzé. Bár az ügyvéd nem szavaiból nem derült ki egyértelműen melyik mutatóra gondol, de ez valószínűleg a frank referencia ráta (CHF-libor) lehet. Ha ez így van, akkor Léhmann György érvelésében két hiba is van. Egyrészt a CHF-libor bárki által hozzáférhető nyilvános adat, másrészt nem csak ez a mutató határozta meg a devizahitelek kamatát.
A kamatváltozásnak két alapvető oka lehet, a már említett CHF-Libor és az országkockázat . Ezek az eltérések azonnal megjelennek a bankok kamataiban, hiszen azok rövid lejáratú forrásokból fedezik a hosszú távra szóló hitelek finanszírozását.
Amennyiben a bank által igénybe vehető hitelek kamatai nőnek, akkor a forrásköltségek drágulásáról beszélhetünk. A svájci frank esetében két módon emelkedhet ez a költségelem. A svájci jegybank kamatdöntése révén nőhet a svájci frankra vonatkozó bankközi kamat (CHF-libor). Ezzel minden ország minden bankja drágábban juthat az alpesi devizához.
A másik lehetőség a magyar országkockázat (más kifejezéssel a CDS felárak) növekedése. Ez nem más, mint nemzetközi minősítő intézetek által rendszeresen közzétett mutató, ami az országba irányuló befektetések kockázatát méri. Növekedésével minden hazai gazdasági szereplő, így a pénzintézetek is magasabb áron jutnak külföldön hitelhez, ezzel svájci frankhoz. Ez a két tényező változása szinte azonnal hat a bankok forrásköltségére, hiszen azok jellemzően rövidtávú hitelekből és betétekből fedezik hitelezésüket, a kölcsönök nagy része viszont hosszú távú. Ezért is hat a forrásköltség ilyen gyorsan és erősen a mindenkori hitelkamatokra.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
b) a hitelkockázat változása,
c) a hitelező adott tevékenységének költségeit növelő, a kölcsönszerződés szerinti
jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő jogszabályváltozás
A fenti ábrán a hazai svájci frank alapú hitelek teljes hiteldíja alatt a CHF-libor és a magyar CDS felárak szerepelnek, melyek növekedése csak a 2009 márciusa utáni kamatnövekedésekre nem ad magyarázatot. Látszólag a bankok kismértékű veszteséget szenvednek el a válság alatt, de a válság utáni profitszintek a 2008 előtti fölé tudtak nőni.
Persze ez a tény sem lehet ésszerű alap egy bírósági eljáráshoz, hiszen a bankok csak a magyar törvények által nekik biztosított mozgásteret használták ki a kamatok felfelé módosításához. (Lásd keretes írásunkat!)
Mennyit nyerhetnének a perrel a devizahitelesek?
Léhmann György alapállítása az, hogy a kamatmódosítások miatt az ügyfelek az indokoltnál magasabb törlesztőrészleteket fizettek. Ezt az összeget fizettetné vissza a bankokkal. De vajon mekkora lehet ez az összeg?
A fenti ábrán jól látszik, hogy az elmúlt időszakban egy 2005-ben felvett 5 millió forint összegű hitel esetén a törlesztőrészlet 2011 elejére havi 50 ezer forintról közel 77 ezerre nőtt. A 27 ezer forintos növekmény viszont csak kismértékben volt betudható a kamatváltozásnak, 20 ezer forintos növekedésért maga az árfolyamváltozás okolható. Így a per csak a maradék, havonta 7 ezer forintnál alacsonyabb összegről szólhat.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- A benzin ára 25, míg a gázolajé 27 forinttal múlta felül az átlagos régiós üzemanyagárat a KSH friss statisztikája alapján
- Férfi vízilabda ob I - Nyert a Honvéd és az Eger
- Javul a brit uralkodó egészsége
- Párizs 2024: átvették a lángot a franciák - videó
- Nyílik az élelmiszerolló: csak az olcsó és a prémium a kelendő
- London: orosz barát gyújtogatót állítottak bíróság elé