Kiskapu: mégis szabad a devizahitelezés Magyarországon?

Január 1-jétől egyértelműsödött a deviza alapú jelzáloghitelezés tiltásáról szóló jogszabály, hiszen pontosan meghatározásra kerültek a kivételek (engedményezés, tartozásátvállalás, szerződésmódosítás, fedezetcsere, hitelkiváltás), egy ellentmondás azonban maradt a vonatkozó törvényekben: az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény nem tiltja a jelzálogjog bejegyzését olyan esetekben, amikor a törlesztés forint helyett devizában történik - hívta fel a figyelmet Tóka Tamás ügyvéd. A földhivataltól kapott tájékoztatás szerint pedig január 1-jétől be is jegyzik ezekre a jelzálogjogot.

A legjellemzőbb érintett hitelezetti kör ez esetben a Magyarországról - különösen a nyugati határszélről - Ausztriába járó több tízezer munkavállaló, illetve a közel százezres nagyságrendű, jövedelmét euróban kapó magyarországi munkavállaló réteg. Esetükben indokolatlan volt az euró alapú jelzáloghitelezés tiltása, ami azonban a forintjövedelemmel rendelkező ügyfeleknél ezentúl is érvényben marad. A bankokat ugyanakkor új lépésekre kényszerítheti, amennyiben egyértelműsödik: az euró alapú jövedelemmel rendelkezők esetében a megengedőbb jogszabály a mérvadó.

A bankok egy részénél lehetőség van arra, hogy devizában nyilvántartott hitelét az adós devizában is törlessze. Erre szinte minden esetben lehetőséget ad az UniCredit, az Ersténél pedig - mondták el lapunk érdeklődésére - ez a konstrukciótól függ. A különbség oka, hogy a bankoknál létezik olyan hiteltípus is, aminél a folyósítás és a törlesztés is forintban történik, "csupán" a hitelösszeget és a törlesztőrészletet határozzák meg devizában. Miközben tehát az adós abban a tudatban van, hogy devizahitelt vett fel, kölcsöne tulajdonképpen csak devizaalapú. Utóbbiaknál pedig még az idei szabályok alapján sem lehetséges a jelzálogbejegyzés és a devizában való törlesztés sem.