Matolcsy: sokba kerül majd, de kimentjük az összes jelzáloghitelest (2.)

Matolcsy az interjú elején ismét támadta a Magyar Nemzeti Bankot, illetve a most távozó kormányt, hogy egyrészt nem akadályozta meg szabályokkal a magyarországi devizaalapú hitelezés jelentős elterjedését, másrészt azért, mert az elmúlt években "nem csökkentette kellően gyorsan a kamatot".

A görög adósságválság tovagyűrűző hatásaként "hatalmas vihar jön a világban" - vetítette előre a gazdaságpolitikus, ezért hangsúlyozta a költségvetési fegyelem fontosságát. Nem szabad olyan költségvetési számot produkálnunk idén év végére, mint ami kétszerese az új kormány által megjelölt számnak - hangsúlyozta, de a konkrét új államháztartási hiánycélt nem nevezte meg a műsorban. Azt azonban elmondta, hogy a Varga Mihály féle gazdasági tényfeltáró bizottság május végi jelentésének tükrében legkésőbb júliustól, például pótköltségvetés keretében módosítják az idei büdzsétörvényt (ami még 3.8%-os GDP-arányos államháztartási hiányt engedélyez). Azt követően ősztől akár kétéves költségvetést is letehet majd az asztalra az új kormány - vetítette előre.

A világban készülődő viharra visszatérve Matolcsy emlékeztetett arra, hogy Magyarországon mintegy 900 ezer család, másfél millió ember érintett közvetlenül a devizaalapú hitelek témájában és a közel 7000 milliárd forintnyi lakossági hitelből bő 2000 milliárd forint devizaalapú lakáshitelnél fognak egy lényeges változtatást végrehajtani.

  

Ki kell emelni, hogy Matolcsy nyilatkozata nem egyértelmű, mert egyes mondatokban az összes devizaalapú jelzáloghitelesről (azaz a fogyasztási és lakáscélú hitelekről együttesen), más mondatokban csak a devizaalapú lakáshitelesekről beszélt. A kettő összeg nagyságrendileg eltér egymástól. A Magyar Nemzeti Bank friss statisztikái szerint 2510 milliárd forintot tettek ki március végén a háztartások devizaalapú lakáshitelei, amelynek 91%-a volt nem euróalapú (minimális japán jen állomány mellett ez csaknem teljes mértékben svájci frank hitelállományt jelent).

Szintén a jegybank adatai szerint március végén 2570 milliárd forintnyi devizaalapú fogyasztási célú hitel volt a magyar gazdaságban. Nem világos tehát, hogy Matolcsy mai bejelentése a 2500 milliárdnyi lakáscélú, vagy az 5100 milliárd forintnyi összes devizaalapú kölcsönre vonatkozik.

Az ötlettel kapcsolatban további komoly fenntartásaink vannak, erről később írunk.

A leendő miniszter jelzése nagyjából összhangban van azzal a, napokban újságcikkben megfogalmazott javaslat csomaggal, amelyben a szerzők egy 3 hónapos időintervallumot adnának a devizahiteleseknek arra, hogy forintra váltassák kölcsönüket. Az emiatt megugró havi törlesztő részleteket egy állami kamattámogatási programmal javasolják mérsékelni a szerzők.

2010.05.05 18:14
3 hónap alatt forintra kellene váltani a lakossági devizahiteleket?

A devizahitelekkel kapcsolatban saját vélemény cikkünk itt található:

2010.05.06 07:59
Lemondjunk-e az euróról?

A nemzetgazdasági miniszter-jelölt szavai szerint a felkínált devizahitelesi konstrukció és más csatornák (pl. öröklakásból bérlakásba átköltözés) alapján nem fordulhat elő majd Magyarországon, hogy bárki feje fölül elvigyék a házát.

Lesz új Széchenyi-terv - erősítette meg a korábbi jelzést Matolcsy. A program az első terv 10 éves évfordulóján, 2011. január 15-én indul el, és sokkal több pénzkerettel (EU-s támogatások) több célra fordíthatnak majd belőle támogatást. Példaként említette, hogy el fog indulni a Magyar Fejélesztési Bank keretein belül, mintegy 300 milliárd forintos alaptőkével egy ún. zöld bank, amely a következő 4 év alatt 1 millió lakás energiatakarékos programok keretében való felújítását finanszírozná majd azért, hogy mérséklődjön hazánk energiaigénye, illetve gázfogyasztástól való függősége.