De mit lehetne kezdeni ezzel az összeggel? A szóba jöhető pénzügyi lehetőségeket gyűjtötték össze szakértők.
A lakáslízingeseket terhelő fizetési kötelezettségeket is érezhetően növelheti a vagyonadó. A szavazás előtt álló törvény szerint az új adónemet az ingatlan tulajdonosának kell megfizetnie fő szabályként, ami egy lízingelt ingatlan esetében a lízingcég, de a ilyen esetekben szinte biztosra vehető, hogy a cégek egy az egyben áthárítják az adót a lízingbevevőkre.
Ha viszont az ingatlanon vagyoni értékű jog van bejegyezve, az adót e jog tulajdonosának kell megfizetnie. Ez azt jelenti, hogy ha a lízingbevevő haszonélvezeti joga szerepel az ingatlan tulajdoni lapján, akkor az adót nem a cég, hanem a lakásban lakó magánszemély fizeti meg.
Az érdemi eltérés a két megoldás között mégsem az, hogy az adót a lakó közvetlenül vagy közvetetten, a megemelt díj formájában fizeti-e meg. A valódi differencia az, hogy a lízingbevevők érvényesíthetnek adókedvezményt és -mentességet, a lízingcégek viszont nem.
30 millió forint értékhatárig mentes ugyanis az adó alól az a lakás, amelyben tulajdonosa vagy haszonélvezője életvitelszerűen lakik. Ezt a lízingbevevő ki tudja használni, a lízingcég viszont nem. Ráadásul - mivel nyilván több lakás is a cég tulajdonában van - a 15 milliós kedvezményt sem veheti igénybe, azaz a lakás teljes összege után kell adóznia.
Ez egy 40 millió forint értékű lakás esetében azt jelenti, hogy évi 110 ezer forint adót kell fizetnie a lízingcégnek, amit ha áthárít, közel 9200 forinttal emeli meg a havi lízingdíjat. Ha viszont az adót a lízingbevevő fizeti mint a lakás haszonélvezője, akkor a mentességet igénybe véve csak havi 3 ezer forint adót kell fizetnie.
Kézenfekvő megoldásnak tűnhet, hogy a lízingbevevő javára jegyeztessen be haszonélvezeti jogot a lízingcég. Annak eldöntése ugyanakkor nem teljesen egyértelmű, hogy ebben az esetben keletkezik-e ez alapján illetékfizetési kötelezettség. Elvileg igen, akár ajándékozásról, akár vagyonátruházásról van szó. Ugyanakkor vélelmezhető, hogy a haszon átengedése már az ügylet elején megtörtént, vagyis a bejegyzéssel tényleges vagyonszerzés már nem történik.
A parlament ma szavaz az adótörvényekről és a vagyonadóról is. A módosítók megszavazása után a zárószavazásra egy hét múlva, az utolsó tavaszi ülésnapon kerül sor. A vagyonadó januártól lép hatályba, a magánszemélyeknek első ízben a személyi jövedelemadó-bevallással egy időben, május 20-áig kell megfizetniük.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2020 decembere és idén május között 184 ezer lakossági hitelszerződést léptettek ki az ügyfelek a törlesztési moratóriumból,
Az október 4-től elérhető zöld hitel – hivatalos nevén NHP Zöld Otthon Program (NHP ZOP) – biztosan óriási siker lesz az új építésű lakást vásárlók...
A hitelmoratóriumot igénybe vevők 36 százaléka még nem tudja, mikor tudná újrakezdeni a törlesztést. A legnagyobb arányban a magas jövedelmű keresők tudták növelni a vagyonukat.
Hosszútávú együttműködést jelentett be a bank és a fizetéstechnológiai cég
Zsinórban negyedszer emelt a jegybanki alapkamaton a Monetáris Tanács: nagy kérdés, hogy mi lesz a lakáshitelek törlesztőivel.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal 1,65 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot.
Új, 0 százalékos kamatozású hitel lesz elérhető azok számára, akik a CSOK igénybevételével költöznek BB energiahatékonyságú ingatlanba - jelentette be Novák Katalin.
Több magyar bank is arról tájékoztatta a Pénzcentrumot, érezhetően megnőtt a telefonos csalások száma.
A Diákhitel Központ vezérigazgatója az elmúlt évek legfontosabb változásairól beszélt a Pénzcentrumnak, és azt is elárulta,a legnépszerűbb hitelük visszavezetése után milyen innováció marad a tarsolyukban.
A döntés negatív hatást gyakorol az ügyfelek pénzügyi tudatosságára és méltánytalan azon ügyfelekkel szemben is, akik nem élnek a moratóriummal és felelősségteljesen törlesztik hiteleiket.
Csaknem 400 ezer szerződést, mintegy 95 milliárd forintnyi volument érint a törlesztési moratórium szabályainak módosítása.
Sok hiteles jól járhat ezek után.
Az MNB 16 pénzügyi intézménynél tekinti át, hogy a hitelintézetek hogyan módosítják majd a törlesztési moratórium lejárta után az érintett lakossági hitelszerződések futamidejét.
Szeptember 29-én lépnek életbe a változtatások. A CSOK szabályozása is változni fog.
Még mindig sokak fantáziáját mozgatják meg az Otthon-felújítási program által nyújtott támogatási lehetőségek.
Tavaly a Diákhitel1 és 2 konstrukciókon felül még nagyjából 30 ezren igényelték a Diákhitel Pluszt, vagyis csaknem megnégyszereződött a hitelt igénylő diákok száma.
Hat és fél éve tart az áremelkedés a hazai ingatlanpiacon, melyet mára rekord szintre emelkedő hitelezés és kiugróan magas, családok számára elérhető állami támogatások kísérnek.
FRISS HÍREK
Több friss hír
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
2021. szeptember 24.
2021. szeptember 24.
2021. szeptember 24.
2021. szeptember 24.
2021. szeptember 24.
NAPTÁR
Tovább
2021. szeptember 25. szombat
Eufrozina, Kende
38. hét
Hitel legolvasottabb
2
4
- Felminősítette Magyarországot a Moody's
- A választás előtt visszaadná a teljes 13. havi nyugdíjat a miniszterelnök - a nap hírei
- Férfi vízilabda ob I - Simán nyert az FTC, döntetlent játszott a Vasas
- Novák Katalin: a családnak nincs alternatívája
- A Real Madrid vezetőedzője már kiosztotta az Aranylabdát
- Nagy változások előtt a Mátrai Erőmű
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum | 2021. szeptember 24. 16:49
Pénzcentrum | 2021. szeptember 24. 14:05
Hello vidék | 2021. szeptember 24. 17:03