Habzsoljuk a hiteleket! Európa szégyene vagyunk...

A vizsgált országok közé tartozik Belgium, a Cseh Köztársaság, az Egyesült Királyság, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Oroszország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szerbia és Szlovákia.

Az ország általános jelenlegi és jövőbeli helyzetének tízes skálán történő elhelyezésekor a magyarországi átlag 3,9-es érték lett, melynél csak a portugálok tudtak alacsonyabbat produkálni, meg kell azonban jegyezni, hogy hazánk esetében még ez is növekedést jelent az előző évhez képest, amikor 3,7-es szintet értünk el. A legkedvezőbben ismét a belgák ítélik meg helyzetüket: náluk 6,4-re emelkedett ez az érték, mely a vizsgált 13 ország átlagában 5,1-re tehető.

A fogyasztási-megtakarítási hajlam vizsgálata is érdekes eredményeket hozott: a magyarok 10%-a tervezi, hogy az elkövetkező 12 hónap során növeli megtakarításait, teljesen biztosan azonban csak a megkérdezettek 1%-a vallotta ezt. Ezzel szemben a kiadási oldalon 85% szándékozik többet költeni az előttünk álló évben és 59% biztos is ebben. Érdekes, hogy hazánk mind a megtakarítási mind a kiadási oldalon egy-egy végletet testesít meg a vizsgált országok mezőnyében.

Az extrém hazai helyzet ellenére elmondható, hogy a 13 ország átlagában is a költekezés diadalmaskodik a megtakarítás rovására: 25% tervez többet megtakarítani, míg 71% akar többet költeni az előttünk álló 12 hónapban.

A különböző szegmensenkénti vizsgálatból kiderül, hogy a magyarok mindössze 4%-a tervezi 2008-ban új autó vásárlását, míg a 13 ország átlagában ez az arány 11%-os. Fontos kiemelni, hogy még a csökkenő étvággyal is a kelet-európai piacnál jobb piacot jelent hazánk, miközben a fejlett országok piacai stagnálást mutatnak. (Hazánkban változatlanul a Volkswagen áll az élen.)

2006-ról 2007-re leginkább az informatikai termékek és sportáruk iránti hazai igény lendült fel, míg a felmérés szerint a szórakoztató elektronikai cikkek kereslete az európai növekedés ellenére Magyarországon markánsan csökkent. A fogyasztás növelését egyértelműen a fogyasztási hitelek iránt étvágy megugrása finanszírozta: 2006-ról 2007-re hazánkban 37,6%-os növekedés mutatkozott a fogyasztási hitel szegmensben, míg a 13 ország átlagában "csupán" 8,5%-os volt a bővülés. A Cetelem becslése szerint a fogyasztási hitelek piaca 9,52 milliárd eurós méretű volt 2007-ben Magyarországon, míg a vizsgált 13 országra vetített össz hitelállomány 1028,8 milliárd euróra tehető.

Összességében a magyarok minden vizsgált termékkategóriában elmaradnak vásárlási szándék tekintetében a 13 ország átlagától.

A háztartásonkénti hitelállomány hazánkban 2498 euróra tehető, míg az átlagos érték 4724 euró, a csúcstartó pedig az Egyesült Királyság 12 857 eurós értékkel. (Régiós szinten hazánk aranyérmes, természetesen...) A fogyasztási hitelek magyarországi megoszlásának alakulását tanulmányozva meg kell jegyezni, hogy hazánkban a növekedés motorját a jelzálog alapú konstrukciók adják, melyek egyre nagyobb részarányt hasítanak ki a teljes fogyasztási hitel tortából. (2008-ra a Cetelem becslése szerint a 2007-es 1227 milliárd forintról 1550 forintra hízhat a szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya.) A jelzálogalapú konstrukciók mellett csak a folyószámlahitelek és a hitelkártyák tudnak értelmezhető növekedést felmutatni. (A klasszikus áruhitelek állománya egyenesen csökkent, illetve az állomány egy része átkerült a folyószámlahitelek, illetve a revolving kategóriába.)

Az adatok tanulsága szerint a magyar lakosság egy része a folyó kiadásait igyekezte jelzálog alapú hitelből fedezni, illetve a növekedésben szerepet kaphatnak a vállalkozási céllal felvett szabad felhasználású jelzáloghitelek.

A körkép keretében ezúttal az internetes vásárlási szokások is górcső alá kerültek. Magyarországon a megkérdezettek 12%-a vásárolt már legalább egyszer interneten keresztül, míg a 13 országra vetített átlagérték 28%-ra tehető. A csúcstartók ebből a szempontból a németek 62%-kal, akiket a britek követnek 57%-os aránnyal. Hazánkban az egy vásárlás keretében interneten 1000 eurónál is többet költeni hajlandók az e-vásárlók 8%-át teszik ki szemben a 14%-os átlaggal.

Az interneten vásárlók megoszlását vizsgálva látható, hogy a legtöbb országban elsősorban a férfiak vásárolnak a neten, míg nálunk nincs lényeges különbség a két nem között e tekintetben. A fizetés tekintetében meg kell jegyezni, hogy az internetes vásárlások szegmenségben a fogyasztási hitelre történő vásárlás elenyésző arányt képvisel, ami egy jelentős piaci lehetőség, melyet a Cetelem ki kíván használni.