Négy magyarból három nem fekteti be a pénzét

A megtakarításaik kamatoztatására egyik befektetési formát sem választó magyarok aránya - a kelet-európai átlagot is felülmúlva - 75 százalék. A legnépszerűbb konstrukció hazánkban a döntésképes befektetők körében még mindig a bankbetét (11%) és az életbiztosítás (10%), a Nyugat-Európában már jól bevált nyugdíjalapokba a magyar befektetők mindössze 5%-a invesztál. Hiányos pénzügyi ismereteinkre már a jegybank is felfigyelt.

Inkább biztonság, mint hozam

Általánosságban elmondható, hogy tízből nyolc magánbefektető számára a megtakarítások kamatoztatásakor fontosabb a biztonság, mint a magas hozam, de a magyarok kockázatkerülő magatartása még Európában is kirívó: ma Magyarországon 75 százalék azok aránya, akik pénzük kamatoztatására egyik vizsgált befektetési eszközt sem veszik igénybe. Ez a szám Kelet-Európában 67 százalék, a nyugat-európai országokban pedig 42 százalék. A magyar megkérdezettek megtakarításaik kamatoztatására a kockázatkerülés megtakarítási formáit, a jó öreg bankbetétet 11 százalékban (reményteli, hogy ez az arány 2004 őszén még 22 százalék volt), az életbiztosítást pedig 10 százalékban választják. A Nyugat-Európában már jól megszokott nyugdíjalapokba (ahová a britek 90%-a fektet) nálunk mindössze a befektetők 5%-a invesztál.

Mesebeli 7 millió, na de hová fektessük?

A kutatók kérdésére, miszerint mit kezdenének a magyar megkérdezettek 7 millió forinttal, milyen befektetési formát választanának, 27 százalékuk tanácstalan volt.

Akik tudtak válaszolni, azok egyötöde a mérsékelt kockázattal, ugyanakkor mérsékelt hozammal kecsegtető bankbetétre szavazna, és ugyancsak 20 százalék kutatna más, a felmérés során nem vizsgált, egyéb eszközök után. Kötvénybe 8 százalék, életbiztosításba és az Európában egyébként harmadik legnépszerűbb befektetési formaként szereplő részvényekbe, részvényalapokba 7-7 százalék fektetné pénzét.

Megtakarítási remények

Magyarországon még a kelet-közép-európai átlagnál (30 százalék) is lényegesen többen, mintegy 43 százalék véli úgy, hogy sokkal kevesebbet fog megtakarítani idén. További 21 százalék számít arra, hogy valamivel kevesebbet, 30 százalék pedig arra, hogy nagyjából ugyanannyit tud majd félretenni, mint az elmúlt egy évben. A legpesszimistább jóslatokat megfogalmazók aránya 2003 ősze óta - amikor is 22 százalékot ért el - közel duplájára emelkedett, de a legutóbbi, 2007 tavaszi felméréshez képest is magasabb.

Nem megfelelő tájékozódás - orvosol a jegybank

Tanácstalanságunkra már a jegybank is felfigyelt. A hiányos pénzügyi ismeretek végsősoron a pénzügyi stabilitást is veszélyeztetik, ezért a magyar jegybank ma már minden végzős középiskolásnak eljuttatja alapvető pénzügyi ismeretekre okító füzetét.

Aki nem szán időt a piac megismerésére, vagy nem kéri szakember tanácsát a pénzügyi lehetőségeiről, és nem hasonlítja össze a termékek és szolgáltatások minőségét, az nagyságrendbeli összegekkel rövidülhet meg. A körültekintő tájékozódás igaz a kockázati tényezőkre is. Ez a hiányosságunk pedig a gondtalan nyugdíjasévek biztonságát vagy gyermekünk továbbtanulását is veszélyeztetheti - mondják ma már oly sok fórumon a banki, biztosítási szakemberek.