Lakáshiteles kálvária: két lépésből mattot ad a bank? (x)

Lakáshiteles kezdet: zsebben a támogatás?

A hiteligénylés előtt mindenkiben felmerül kérdésként, hogy vajon jogosult-e valamilyen állami támogatásra. A jogosultságot alapvetően egy kormányrendelet (12/2001) szabályozza, méghozzá érthető módon eléggé egyértelműen. Amint látni fogjuk, ennek ellenére a bankok esetenként félreértelmezhetik a jogszabályt, illetve azzal ellentétes belső szabályzatra hivatkozhatnak.

A példánkban szereplő, használt lakás vásárlása előtt álló pár a kormányrendelet értelmében jogosult volt a "félszocpol" néven ismert közvetlen támogatásra. Hiteligénylésüket ennek megfelelően építették fel, ám a kondíciók alapján egy független pénzügyi tanácsadó által javasolt bank elutasította a támogatási igényüket. A legtöbb (önállóan eljáró) ügyfél ilyen esetben könnyen elbizonytalanítható, legrosszabb esetben meggyőzhető arról, hogy neki nem jár a támogatás (ami a konkrét esetben 3 gyerek után 1,9 millió forintot tesz ki), vagy ha ezt nem hajlandó elfogadni, akkor feladja az ő esetében legkedvezőbb hitelkonstrukciót és átmegy egy másik bankhoz az igénylésével.

Miért? Kifogások és félreértelmezés

Esetünkben az elutasítás okaként első körben azt jelölte meg a bank, hogy az ingatlan forgalmi értéke és az önkormányzat által kiadott értékbizonyítványban feltüntetett érték nem egyezik meg, így belső szabályzatuk szerint az ügyfél nem jogosult a kért állami támogatásra.

Ezzel az érveléssel az a probléma, hogy a jogosultság feltételeit nem a bank szabja meg, hanem az említett rendelet, ami nem tartalmazza az idézett kikötést. Az ügyfelet képviselő tanácsadónak sikerült elérnie, hogy ezt a bank is belássa, ekkor azonban elkezdtek a méltányolható lakásigénnyel kapcsolatos kikötéseken problémázni. (A rendelet tartalmazza, hogy hány együttköltöző családtag esetén legfeljebb hány szobás lehet az ingatlan ahhoz, hogy még támogatható legyen, és emellett tartalmaz telekár nélküli vételárra vonatkozó maximumot is.)

A bank munkatársa azt állította, hogy a vételár meghaladja a támogatható küszöböt (mely a szóban forgó állami támogatás esetén Budapesten és a megyei jogú városokban 12 millió forintra tehető), ez azonban csak a telekárral együtt számolva volt igaz. Mivel a rendelet kihangsúlyozza a telekár-nélküliséget, így idővel ezt is el lehetett fogadtatni a bankkal. Végül a két nem várt csavar mintegy 2,5 héttel hosszabbította meg az ügyintézés idejét, de járhatott volna rosszabbul is az ügyfél...

Sokkal rosszabbul is végződhetett volna!

Ha belegondolunk, a valós történetben szereplő ügyfél kétféleképpen is pórul járhatott volna: amennyiben tanácsadó nélkül vág bele az ügyletbe és hagyja magát elbizonytalanítani, lemondhatott volna a vissza nem térítendő állami támogatásról, ami óriási horderejű veszteségként értelmezhető. (Jelen esetben 3 gyerek után járó 1,9 millió forint forgott kockán.) Ha pedig nem hagyja magát ilyen könnyen, akkor egy másik banknál köthetett volna ki, ahol valamivel magasabb költséggel juthatott volna hitelhez. Ez az eset mindenki számára kedvezően végződött, mivel a felkészült közvetítő végig kitartott a konkrét igényre legjobb ajánlatot adó bank és a jogszabály betűje mellett...