Összeomlott a morál, maradt a költekezés - mi lesz a helyzet 2010-ben?

Az Európai Barométert az idei évben a magyarországi események miatt még egyszer meg kellett ismételni, erre 2006. novemberében újabb felmérést készítettek. Az felmérésben szereplő 12 ország esetében az általános közérzet nem változott, kivéve hazánkat, ahol 2006 októberében összeomlott a kormány iránti bizalom.

A 2007-re vonatkozó eredmények szerint hazánkban a legpesszimistább a lakosság, még az eddig mindig rosszabb eredményeket adó portugáloknál is nagyobb volt a jövőbe vetett bizalom. A szeptemberi felmérésben hazánkban még javulás látszik, majd novemberre már erős zuhanás következett be 4,2-ről 3,4 pontra. A felmérés tanulsága szerint a politikai bizonytalanság döntően befolyásolja a közérzetet, nagyobb hatással bírt mint a megszorító intézkedés bejelentése.

A már korábban is alacsony megtakarítási hányad még inkább lecsökkent, ugyanakkor a vásárlási szándék 92 százalékra nőtt meg, valószínűleg az árak emelkedésének tudata is fontos szerepet játszott ebben. A lakosság láthatóan a megtakarítás-csökkentés és az életszínvonal megtartásának stratégiáját váltja ki.

Most először egy 2010-ig szóló előrejelzést is készítettek a felmérés során, amely arról tanúskodik, hogy az újonnan csatlakozott országok és Oroszország esetében az utolérési effektus lassult, a régi és új országok növekedési ütemében tapasztalható különbség mérséklődik. 

Csehország lakosságának jó hír, hogy az egy főre jutó jövedelem 2010-re elérheti a régi EU legszegényebb országában, Portugáliában jellemző színvonalat. A régióban tapasztalható életszínvonal-növekedést várhatóan a fogyasztási oldal generálja majd. Ennek nagyon fontos jelzőszáma az újautó vásárlások számának változása, mely hazánkban az elmúlt három évben folyamatosan csökkent.

A felmérés keretében vizsgálták a bútorvásárlás, háztartási gépek, szórakoztatóelektronikai készülékek, informatikai eszközök, sportáruk és barkácsáruk piacát a 2006-ra jellemző kiadások és a 2007-es vásárlási szándék alapján.

Hazánkban a lakossági fogyasztásnak több mint 50 százalékát még mindig az élelmiszeripari és a mezőgazdasági termékek teszik ki, alapvetően kell változnia a fogyasztói kosarak felépítésének ahhoz, hogy a fent említett piacokon jelentősebb növekedést érhessünk el.

A fogyasztási hitelek piacán Magyarország az újonnan csatlakozott országok között kiemelkedő helyen áll, bár a hitelösszeg az régi uniós országokban jellemző szintjének csupán körülbelül felét éri el, de már ez a szint is elég ahhoz, hogy felvesse az eladósodottság kérdését.

A fogyasztási hitelek összege az elmúlt évben 42 százalékkal növekedtek, 2006 végére túlsúlyba került a devizahitel, amely növekedése 80 százalékos. Az 5 éven túli hitelállomány nőtt ilyen mértékben (jelzálogfedezetes személyi kölcsön, konszolidációs hitelek).