Megrángatták a forintot a délelőtti órákban: hirtelen fordulat jött, de a java még csak most következik

Szerda délben 366,2 forint körül jegyezték az eurót, ami mintegy 0,2 százalékos forinterősödést jelentett az előző naphoz képest. A hazai fizetőeszköz délelőtt még a 365,5-ös szintig kapkodott, innen azonban fokozatosan visszagyengült. A dollárral szemben nagyobb előnyt őrzött meg a forint, a 322,35 körüli árfolyam közel 0,4 százalékos napi felértékelődésnek felelt meg. Reggel átmenetileg 322 forint közelében is járt a kurzus.

A lengyel zloty ezzel szemben gyengülni kezdett a szeptemberi inflációs adatok közzététele után. Délelőtt az EUR/PLN jegyzése 4,36 közelébe emelkedett, a lengyel deviza forinttal szembeni keresztárfolyama pedig 83,83 alá süllyedt.

A nemzetközi devizapiacon a dollár az idei csúcsa közelében indította a napot az euróval szemben, később azonban veszített erejéből. Az euró kedden még 1,1312 dollárig esett, szerda reggel viszont már 1,135 fölé kapaszkodott vissza. A dollár szeptemberben a reggeli állapot szerint így is mintegy 2,5 százalékkal erősödött az euróval szemben, ami 14 hónapja a legnagyobb havi felértékelődésének felel meg.

A japán jen ellenkező irányba mozgott, a dollár szerda reggel 156,38 jenig süllyedt, ami közel kéthetes mélypontot jelent. Az amerikai deviza szeptemberben mintegy 2 százalékot, a harmadik negyedévben pedig csaknem 3,8 százalékot veszített a jennel szemben. A kínai jüan eközben sorozatban a hetedik negyedéves felértékelődése felé tartott a dollár ellenében az október 1-jén kezdődő egyhetes kínai nemzeti ünnep és piacszünet előtt.

Az állampapírpiacon Franciaország került a figyelem középpontjába. A tízéves francia benchmark kötvényhozam az iráni konfliktus kirobbanása óta 3,2 százalékról 4,8 százalag fölé emelkedett, amelyre 2008 óta nem volt példa. A német Bundhoz viszonyított hozamfelár (spread) 2012 óta először haladta meg a 110 bázispontot (1,1 százalékpontot), a francia tízéves hozam pedig már mintegy 20 bázisponttal az olasz referenciahozam fölé ugrott.

Gyorsul az infláció Lengyelországban és Olaszországban

A lengyel fogyasztói árak szeptemberben éves alapon 4,0 százalékkal emelkedtek az augusztusi 3,4 százalékos ütem után. Ez kissé elmaradt a 4,1 százalékos elemzői konszenzustól, ugyanakkor érdemben meghaladta a jegybanki inflációs célsáv 3,5 százalékos felső határát. Havi összevetésben 0,7 százalékos áremelkedést regisztráltak.

A dinamika gyorsulásának motorját az üzemanyagok adták, amelyek egy év alatt 36,1 százalékkal, augusztushoz képest pedig 9,2 százalékkal drágultak. A lengyel jegybank szeptemberben 3,75 százalékon tartotta az irányadó alapkamatot, és a piac októberre is tartást valószínűsít. A monetáris szigorításról novemberben, a friss inflációs jelentés publikálásakor bontakozhat ki érdemi vita. Az ING alapforgatókönyve szerint 2027 elején jöhet egy 50 bázispontos kamatemelés.

Olaszországban az uniós módszertan szerint harmonizált éves fogyasztói árindex (HICP) az augusztusi 3,2 százalékról szeptemberben 4,1 százalékra lőtt ki, jócskán felülmúlva a 3,8 százalékos várakozást. Havi bázison 2,0 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, míg júliusban az éves drágulás üteme még csupán 2,9 százalékot tett ki.

Az olasz infláció megugrását döntően a geopolitikai konfliktus nyomán elszálló energiaköltségek fűtötték. A feldolgozatlan élelmiszerek és az energia nélkül számított maginfláció ugyanakkor 1,4-ről 1,6 százalékra gyorsult, ami a bázishatásokon túli alapfolyamatok élénkülésére utal.

Gyenge magyar külkereskedelem, vegyes német adatok

Magyarországon augusztusban 481 millió eurós termék-külkereskedelmi deficit alakult ki, amire 2023 eleje óta nem akadt példa. Az export volumene éves összehasonlításban 0,1 százalékkal esett vissza, miközben az import 13 százalékkal bővült. Júliushoz képest a naptárhatással kiigazított exportvolumen 2,8 százalékkal zsugorodott, míg a behozatal 1,3 százalékkal emelkedett.

A gördülő tizenkét havi külkereskedelmi egyenleg többlete 6,5 milliárd euróra olvadt. A kivitel gyengeségében meghatározó szerepet játszott az energiahordozók exportjának 36 százalékos bezuhanása, részben a paksi karbantartásokkal összefüggésben. A feldolgozott termékek és az élelmiszerek exportja is visszaesett, miközben a behozatali oldalt elsősorban a gépek és szállítóeszközök importjának 30 százalékos megugrása húzta fel.

Németországban az importárak augusztusban éves bázison 8,3 százalékkal ugrottak meg, ami 2022 decembere óta a legmagasabb ráta. Az importált energiahordozók 43 százalékkal kerültek többe az egy évvel korábbihoz viszonyítva, az energiaárak nélkül számított importinfláció pedig 5,1 százalékot ért el.

A kiskereskedelmi forgalom reálértéken 1,3 százalékkal emelkedett júliushoz képest, ám ezzel sem tudta ledolgozni a megelőző havi 3,2 százalékos zuhanást, így éves alapon 0,4 százalékos mínuszt mutatott. A foglalkoztatottak létszáma havi alapon, szezonálisan kiigazítva 29 ezerrel, éves szinten pedig 235 ezer fővel csökkent. A szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta 4,0 százalékra emelkedett, amilyen kedvezőtlen adatra utoljára 2016 júniusában volt példa.

Növekvő adósságkockázatok Franciaországban és Japánban

A Vanguard elemzése alapján Franciaország adósbesorolási profilja folyamatosan romlik, mivel a kabinet képtelen érdemben konszolidálni a költségvetési hiányt. A globális vagyonkezelő ezért az államkötvény-portfólióiban alulsúlyozza a francia papírokat a referenciaindexhez képest.

A párizsi kormány az idei GDP-arányos költségvetési hiányt immár 5,5 százalékra várja az eredetileg kitűzött 5,0 százalékos cél helyett. A jövő évi büdzsé tervezete 54 milliárd eurós fiskális kiadáscsökkentést irányoz elő, ám a törvény elfogadását a töredezett parlament és a kisebbségi kormányzás törékenysége fenyegeti. A 2027 áprilisában esedékes elnökválasztás pedig további politikai prémiumot épít a hozamokba.

Franciaország jövőre a visszavásárlásokkal korrigálva rekordméretű, mintegy 340 milliárd eurónyi közép- és hosszú lejáratú államkötvény kibocsátását célozza meg, ami csaknem 10 százalékos emelkedés az idei volumenhez képest. A költségvetési kamatkiadások elérhetik a 72,9 milliárd eurót. Ugyanakkor nem minden piaci szereplő pesszimista: a Royal London Asset Management szerint a kockázatok zömét már beárazta a piac, így a hozamcsúcsok kedvező beszállási pontot kínálnak.

Japánban szintén az adósságpálya fenntarthatósága tartja nyomás alatt a kötvénypiacot. Takaicsi Szanae miniszterelnök az október 5-én rajtoló rendkívüli parlamenti ülésszak expozéjának tervezete alapján proaktív és rugalmas gazdaságpolitikai lépéseket ígér a piaci anomáliák kivédésére. A tokiói kormány a következő pénzügyi évben 40 ezer milliárd jen környékére szorítaná le az új kötvénykibocsátást, mindazonáltal még nem körvonalazta az alapvető élelmiszerek forgalmi adójának tervezett moratóriumát és a megemelt védelmi költségvetés fedezetét.

Hatályban marad az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás

Az Európai Unió Bíróságának alelnöke elutasította Lengyelország azonnali jogvédelmi kérelmét, amely az EU és a Mercosur-országok közötti ideiglenes szabadkereskedelmi paktum felfüggesztésére irányult. Varsó a latin-amerikai agrártermékek piacromboló hatásaira, továbbá szigorú élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi kockázatokra hivatkozott, ám a bírósági végzés szerint a felperes nem tudta alátámasztani a súlyos és visszafordíthatatlan kár bekövetkeztének közvetlen veszélyét.

Az importált árukra változatlanul vonatkoznak az európai minőségbiztosítási sztenderdek, az uniós szervek pedig szükség esetén védintézkedéseket léptethetnek életbe. A mostani döntés kizárólag a végrehajtás ideiglenes felfüggesztésére vonatkozik; az Európai Unió Tanácsa jóváhagyó határozatának érdemi jogszerűségét később bírálja el a testület.

Délután újabb adatok mozgathatják a devizákat

A nap további részében a német szeptemberi előzetes infláció, majd a tengerentúlról érkező második negyedéves felülvizsgált GDP-adat, valamint az augusztusi PCE infláció – a Federal Reserve által preferált személyes fogyasztási kiadások árindexe – kötheti le a kereskedők figyelmét. Mindezek mellett az amerikai lakossági jövedelmi és fogyasztási statisztikák is napvilágot látnak, miközben a piac már a pénteki átfogó nem-mezőgazdasági munkaerőpiaci jelentésre (non-farm payrolls) pozicionál.

Az amerikai kamatemelési árazások némileg konszolidálódtak, miután John Williams, a New York-i Fed elnöke úgy nyilatkozott, hogy a döntéshozók nem szembesülnek azonnali kényszerrel a monetáris szigorítás terén. Ennek következtében a következő kamatdöntő ülésre vonatkozó kamatemelési valószínűség 71 százalékról 50 százalékra mérséklődött a határidős kamatláb-jegyzések alapján. A délutáni makroadatok azonban gyökeresen átrajzolhatják a kamatpálya-várakozásokat, ami újabb volatilitási hullámot indíthat el a dollár és a forint piacán.