Meglepő döntés a népszerű európai országban: brutálisan megemelték a belépőket, de a turistákat ez sem riasztja vissza

A differenciált árazás a Louvre, a Sainte-Chapelle, a Palais Garnier, valamint a versailles-i és a chambord-i kastély belépőit érinti. Az intézkedést még 2024-ben jelentette be Rachida Dati akkori kulturális miniszter azzal a céllal, hogy pótlólagos forrásokat teremtsen a rekonstrukciókra, a biztonsági fejlesztésekre és a modernizációra, mivel a kulturális intézmények állami támogatása folyamatosan csökken.

A rendszer az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgárai és lakosai, valamint a világ többi részéről érkező látogatók között tesz különbséget. Az EGT-hez az Európai Unió tagállamai mellett Izland, Liechtenstein és Norvégia is csatlakozott. A Louvre-ban az EGT-rezidensek továbbra is 22 euróért válthatnak jegyet, míg a térségen kívülről érkezőknek 32 eurót kell fizetniük, ami 45 százalékos áremelkedést jelent. A múzeum emellett 20 főben korlátozta a vezetett csoportok maximális létszámát, miközben a 18 év alattiak ingyenes belépése megmaradt. Versailles-ban a Passport-jegy 35 euróba kerül a nem EGT-országokból érkezőknek, míg a Sainte-Chapelle esetében a jegyár 16-ról 22 euróra emelkedett számukra - jelentette a TrevelDailyNews.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sokan nem is sejtik, de ingyen be lehet menni a világ leghíresebb múzeumaiba: itt a trükk

A kulturális turizmus ma már a városlátogatások egyik legerősebb motorja: nemzetközi utazók több mint 40 százaléka kifejezetten múzeumok és kulturális élmények miatt kel útra.

A jogosultság ellenőrzésének gyakorlata intézményenként változik. Míg több helyen csupán szúrópróbaszerűen kérik az útlevél vagy más személyazonosító okmány bemutatását, addig a Sainte-Chapelle és a versailles-i kastély vezetése a szisztematikus ellenőrzés mellett döntött. Ezzel a kedvezményekkel való visszaéléseket és a feketepiaci jegyértékesítést szeretnék visszaszorítani, bár a folyamat nagyobb személyzetet igényel és lassíthatja a látogatók beléptetését.

A kulturális minisztérium előzetesen mintegy 20 millió eurós többletbevétellel számolt 2026-ra, de az átfogó, összesített értékelés elkészítése még várat magára. A Louvre önmagában is évi 20 millió eurós pluszbevételt remél a rendszertől, amelyet teljes egészében a felújítási programjára fordítana. A chambord-i kastély az első félévben körülbelül 300 ezer euró többletbevételt könyvelhetett el, miután tíz euróval megemelte a nem európai látogatók belépőjegyének árát.

A pénzügyi eredményeket a tágabb turisztikai trendek is befolyásolják, hiszen a Sainte-Chapelle-ben 6, a versailles-i kastélyban pedig 7 százalékkal csökkent a látogatottság a tavaszi időszakban, miközben a Párizsba irányuló repülőjegy-foglalások száma májusban 7,5 százalékkal esett vissza. Emellett a rendkívüli hőség is nehezítette a működést, a Louvre például a legnagyobb kánikula idején korábbi zárvatartással reagált a hőségre.

A rendszert a francia szakszervezetek is bírálják, mivel álláspontjuk szerint az állampolgárságon vagy lakóhelyen alapuló árazás egyenlőtlen hozzáférést biztosít a nemzeti kulturális örökséghez. A francia szenátus pénzügyi bizottsága a július 1-jén elfogadott jelentésében kísérleti jellegűnek nevezte a kezdeményezést, és nem tekinti azt véglegesen bevezetett politikának. Ennek ellenére a minisztérium már fontolóra vette a differenciált árazás kiterjesztését más állami múzeumokra is 2027-től, amennyiben a jelenlegi próbaidőszak pénzügyi mérlege kedvező lesz.