Sorra zárnak be a magyarok kedvenc kiskocsmái: semmi nem állítja már meg a hullámot

Nemcsak a vendéglátásról szól a történet: a falusi kocsmák eltűnésével sok helyen az utolsó olyan közösségi tér is megszűnik, ahol a helyiek nap mint nap találkozhattak. Országszerte egyre több kisvendéglő húzza le a rolót, és a folyamat Zala megyében is jól látható. A Deutsche Welle Magyar riportja három zalai településen – Kustánszegen, Csonkahegyháton és Becsvölgyén – járt utána annak, mi vezetett oda, hogy ma már alig maradt működő falusi kocsma. A helyiek szerint több tényező egyszerre alakította át a vidéki életet: a koronavírus-járvány, az elvándorlás, a lakosság elöregedése, az internet és a közösségi média térnyerése, valamint a dohányboltok megjelenése is hozzájárult ahhoz, hogy egyre nehezebb fenntartani ezeket a vendéglátóhelyeket.

A számok is jól mutatják a változást. Míg öt évvel ezelőtt még közel 14 ezer kocsma működött Magyarországon, mára számuk 10 ezer alá csökkent. Az elmúlt években több mint háromezer vendéglátóhely zárt be, ami különösen a kisebb településeket érinti érzékenyen.

A riportban megszólalók szerint a falusi kocsma sok helyen jóval több volt egyszerű italmérésnél. Itt beszélték meg a helyi ügyeket, itt találkoztak munka után a szomszédok, és sok esetben ez volt az egyetlen rendszeresen nyitva tartó közösségi tér.

Bár az elmúlt időszakban kormányzati támogatási programok is indultak a falusi kocsmák megsegítésére, a riport szerint a bezárások mögött jóval mélyebb társadalmi és demográfiai folyamatok állnak. A szakértőként megszólaló Kocsmaturista szerint azoknak a helyeknek lehet nagyobb esélyük a fennmaradásra, amelyek ismét valódi közösségi térként működnek, és nem kizárólag italmérésként tekintenek magukra.

A zalai példák jól mutatják, hogy amikor egy kis faluban bezár az utolsó kocsma, nem csupán egy vállalkozás szűnik meg. Sokszor az a hely is eltűnik, ahol a helyiek összefutottak, beszélgettek, és ahol a közösségi élet még természetes része volt a mindennapoknak.