Rendkívüli lépés jöhet: a hadsereget is bevethetik, minden vaddisznót kilőnek a fertőzött térségben

Komoly kihívás elé állította a magyar sertéságazatot az afrikai sertéspestis hazai megjelenése. A járványt egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei sertéstelepen azonosították, a szakemberek szerint pedig nagy valószínűséggel a helyi vaddisznóállomány közvetítésével kerülhetett be a vírus a házi sertések közé - írta az Agrárszektor.

Ahogy a cikkben is olvasható, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében felbukkant kórokozó rendkívül agresszív, és jelenleg nincs ellene gyógymód. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy az elsőként megfertőződött állományban napok alatt tömeges elhullást okozott a vérzéses tünetekkel járó betegség – mondta el az államtitkár a Vitafort rendezvényén.

A vírust nem a határon túlról érkező házisertések, hanem nagy valószínűséggel a helyi vaddisznó-populáció hurcolhatta be. A járvány megfékezése érdekében a fertőzött telep tíz kilométeres körzetében a teljes vaddisznóállomány felszámolásáról döntöttek. A feladat végrehajtását elsősorban a vadásztársaságoktól várják, ám ha nem tudják tartani a megfelelő ütemet, a kormány a honvédség bevonásával is gondoskodik a radikális állománycsökkentésről. A cél egyértelmű: két hónapon belül fel kell számolni a járvány közvetlen következményeit, és meg kell állítani a vírus terjedését – hangzott el a fórumon.

A betegség azonnali gazdasági nehézségeket is okoz, mivel több fontos Európán kívüli exportpiac – köztük Dél-Korea, Vietnám és Szerbia – elvesztése fenyegeti az ágazatot. Jelenleg is több ezer tonna, még a kitörés előtt feldolgozott vagy úton lévő sertéshús sorsa bizonytalan. Ha ezeket a termékeket, valamint azt a heti kilencezer vágósertést, amelyet eredetileg exportra szántak, nem sikerül külföldön értékesíteni, akkor a hazai piacon kell számukra helyet találni.

Magyarország évente mintegy 400 ezer sertésnek megfelelő húsmennyiséget importál, miközben a vásárlók gyakran az olcsóbb, külföldi termékeket részesítik előnyben. A szakemberek szerint a kialakult helyzet két–nyolc héten belül rendezhető, ehhez azonban a hazai fogyasztók támogatására is szükség van.

Ha minden magyar állampolgár mindössze öt adaggal több hazai sertéshúst fogyaszt a következő nyolc hétben – kiszorítva ezzel a külföldi árut –, az már elegendő lehet a felhalmozódott belföldi többlet felszívásához.

Az államtitkár azt is közölte, hogy jelentős tartalékok rejlenek a közétkeztetésben is, ahol jelenleg a felhasznált hús mintegy 60 százaléka külföldről származik. Mivel ezt az ellátórendszert közpénzből finanszírozzák, indokolt lenne a magyar alapanyagok arányának növelése. Ugyanez igaz az olyan hagyományos termékekre is, mint a gyulai vagy a csabai kolbász, amelyek gyártása során sok esetben szintén import húsra támaszkodnak. A jelenlegi helyzet megfelelő kezelése nemcsak a sertéságazatot segítheti, hanem lehetőséget teremthet arra is, hogy a magyar vásárlók tudatos döntéseikkel támogassák a hazai termelőket ebben a kritikus időszakban.