Íme a magyar ökofalu, ahol gyakorlatilag nullázták a rezsit: így spórolnak milliókat a mindennapokon

Krisna-völgy Somogyvámos határában, egy közel 320 hektáros birtokon működik, amelyet ma Közép-Európa legnagyobb és legnépesebb ökofalujaként emlegetnek. A mintegy százötven fős közösség célja, hogy életének minél nagyobb részét helyben, saját erőforrásokra támaszkodva szervezze meg. Élelmiszert termesztenek, állatokat tartanak, gyümölcsösöket és veteményeseket gondoznak, méhészkednek, valamint hagyományos kézműves mesterségeket tartanak fenn.

Talán ennek köszönhető, hogy az ökolábnyomuk jóval alacsonyabb a modern társadalmak átlagánál. Igen, ez az a mutató, amely azt méri, hogy egy ember vagy közösség életmódja mekkora terhet ró a Föld erőforrásaira. Az itt alkalmazott modell gazdasági szempontból szintén figyelemre méltó. Jól látszik, hogy a helyben előállított termékek, az önellátás magas foka és a tudatosan alacsony fogyasztás egyszerre csökkentik a kiadásokat, miközben ellenállóbbá teszik a közösséget a külső gazdasági sokkokkal szemben. De mit tanulhatott tőlük, aki ellátogatott a három napos, hétvégi búcsúra?

Biokertek, tehenészet és gazdaság hagyományos-modern elegye

A fenntarthatóság Krisna-völgyben láthatóan nem elméleti fogalom vagy egy jól hangzó szlogen. Sokkal inkább a mindennapok szerves része. Az évente megrendezett búcsú éppen ezért túlmutat a kulturális és vallási esemény keretein. Inkább egyfajta nyitott bemutató, ahol a látogatókkal együtt mi is testközelből láthatjuk, hogyan működik egy olyan közösség, amely a lehető legkisebb környezeti terhelés mellett igyekszik biztosítani a saját megélhetését. A háromnapos rendezvény során bejártuk a biokerteket, a tehenészetet és a gazdaság más részeit, miközben szakmai előadásokon és gyakorlati bemutatókon kóstolhattunk bele, mely fenntartható megoldások ültethetők át akár egy átlagos magyar háztartás mindennapjaiba.

Az önfenntartást ma egyfajta elvont fogalomként emlegetjük, pedig régen ezt egyszerűen csak életnek hívták. Az emberek megtermelték, amire szükségük volt, amit pedig nem tudtak előállítani, azt elcserélték vagy ajándékba kapták. Az ipari forradalom előtt nem volt természetes, hogy valakinek két autója, több tucat ruhája vagy folyamatosan cserélendő használati tárgyai legyenek. Ma viszont a fogyasztói kultúra arra épül, hogy mindig újat vegyünk, pedig ettől az emberek nem lettek boldogabbak – mutatott rá Sivaráma Swami, a Krisna hívők vezető lelkésze, akivel a Krisna-völgyi búcsúban beszélgettünk.

Úgy véli, hogy a legfontosabb kérdés ma leginkább az, hogy képesek vagyunk-e biztosítani magunknak az olyan, alapvető szükségleteket, mint a tiszta víz, az élelmiszer és a biztonságos otthont jelentő menedék. Meggyőződése, hogy ha ezek rendelkezésre állnak, valójában nagyon kevés dologra van még szükségünk. És bár Krisna-völgy nem teljesen önellátók, hiszen például a cipőiket nem itt készítik, de arra törekszenek, hogy minél több dolgot helyben állítsanak elő, és csak azt használják, amire valóban szükségük van. A fenntarthatóság ebben a megközelítésben tehát nem azt jelenti, hogy lemondunk mindenről, hanem azt, hogy felelősebben bánunk az erőforrásokkal.

Úgy gondolom, hogy sok ember már egy kisebb veteményessel is közelebb kerülhetne ehhez a fenntarthatóságot célzó szemlélethez. Ha kevesebbet fogyasztunk és többet termelünk magunknak, az a környezetnek és a saját életünknek is hasznot hoz, jót tesz. A húsfogyasztás talán az egyik legjobb példa erre, hiszen ugyanannyi tápanyag előállításához a húsalapú étrend sokszoros földterületet és erőforrást igényel, miután az állatokat éveken át kell takarmányozni. Hosszú távon ezért is a növényi alapú táplálkozás a leginkább fenntarthatóbb megoldás – emelte ki a vallási vezető a gazdasági megközelítésre fókuszálva.

Krisna-völgy közösség modellje szerint a fenntarthatóság ebben a megközelítésben olyan gazdasági szemlélet, ami azt az elméletet erősíti, miszerint minél több értéket tudunk helyben előállítani, annál kevésbé függünk a külső erőforrásoktól és a folyamatos fogyasztástól.

EZ IS ÉRDEKELHET

A Krisna-völgyben már meglépték: az önfenntartás lehetne a magyar vidék élhető jövője?

A somogyvámosi mintaterület egy működő modell a fenntartható életmódra. A Krisna-völgyet működtető alapítvány nem csak elméleti ismereteket nyújt, hanem gyakorlati példákkal mutatja be, hogyan lehet önellátóvá válni és csökkenteni ökológiai lábnyomunkat.

Fenntartható mezőgazdaság: a termőföld az igazi tőke

Ahogy járjuk az óriási területet, hamarosan egyértelművé válik, hogy Krisna-völgy fenntarthatóságának egyik legfontosabb pillére a mezőgazdaság. A közel 320 hektáros területen kizárólag biogazdálkodást folytatnak. Hogy ez mit jelent? Nos, nem használnak műtrágyát és kémiai növényvédő szereket, a talaj termőképességét zöldtrágyázással, vetésforgóval és szervesanyag-visszapótlással őrzik meg. A fosszilis energiahordozók használatát igyekeznek minimálisra csökkenteni, ezért a szántóföldi munkák egy részét ma is ökrökkel végzik, miközben a gazdaságban folyamatosan növelik az ökológiai szemléletű művelés arányát. A változatos növénytermesztés a talaj egészségét, de az önellátást is szolgálja. Nem meglepő, hogy többek között gabonafélék, hüvelyesek, olajnövények, zöldségek és gyümölcsök egyaránt megtalálhatók a birtokon.

Antal Balázs (Bálamódaka Dász), Krisna-völgy főkertésze egy korábbi beszélgetésünk során elárulta, hogy a kertészetben minél inkább a természet működését követik. Nem ásnak és nem forgatják föl a talajt, vegyszereket sem használnak, helyette folyamatos növénytakarásra, élő gyökérzetre és nagy fajgazdagságra építik a termesztést. Mint mondta, a termőterület és a fóliasátrak évről évre bővülnek, a hozamok javulnak, ugyanakkor a gazdaság sokszor erősen ki van szolgáltatva az időjárásnak, ami manapság bizony meglehetősen változékony és kiszámíthatatlan.

A szakember szerint a következő évek egyik legfontosabb feladata a talajélet további erősítése. Ennek érdekében fejlesztik a komposztálási technológiát, ásványi anyagokkal dúsított komposztot és bioszénnel kiegészített talajjavító módszereket is alkalmaznak. Meggyőződésük, hogy a fenntartható gazdálkodás alapja nem elsősorban a minél nagyobb terméshozam, hanem az egészséges talaj. Vallják, hogy ha a talaj élő és kiegyensúlyozott, abból egészséges növény, végső soron pedig egészséges ember is születhet.

A legjobb, hogy a Krisna-völgyben alkalmazott módszerek közül többet otthoni környezetben is könnyen megvalósíthatunk. A komposztálás például csökkentheti a háztartási hulladék mennyiségét és kiválthatja a bolti tápanyagok egy részét, miközben a talajtakarás mérsékelheti az öntözési igényt, míg a vegyes növényültetés pedig természetes módon segíthet visszaszorítani a kártevőket. Ezek száz százalékban környezetbarát megoldások, de hosszabb távon a háztartás kiadásait is jelentősen mérsékelhetik, csökkenthetik.