Ennyi volt, vége a hobbi szőlőtermesztésnek: pusztulás és milliós bírság fenyegeti a mulasztó gazdákat

A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma okozta járványhelyzet miatt gyakorlatilag növényegészségügyi zárlat alatt áll Zala vármegye szinte minden települése. A hatósági intézkedések és a fertőzés terjedése komoly változásokat hozhat a zalai hobbi‑ és kiskerti szőlőtermesztésben, miközben a fertőzött területeken ezrével kell kivágni a szőlőtőkéket a további terjedés megakadályozása érdekében – figyelmeztetnek szakemberek.

Ahogy a Zaol.hu írta, a zárlati intézkedéseket a Zala Vármegyei Kormányhivatal rendelte el, miután az amerikai szőlőkabóca által terjesztett aranyszínű sárgaság fitoplazma szinte egész megyében megjelent, így több mint 220 településen érintett ültetvényekben a fertőzés megállítása.

A fitoplazma egy növényegészségügyi karanténbetegség, amelyet a “Grapevine flavescence dorée” kórokozó okoz. Ezt a kórokozót Európában és Magyarországon is regisztrálták, és a jelenlegi adatok szerint Magyarország 19 vármegyéjéből 18‑ban igazoltan jelen van, így Zalában továbbra is különösen súlyos a helyzet.

Mit mond a hatóság és a szakember?

Szabó Béla, a Zala Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztályának osztályvezetője elmondta: csak azokat a szőlőtőkéket kell kivágni, amelyeknél a hatóság fertőzöttként megjelölte őket. De azoknak a tulajdonosoknak is érdemes saját döntésből eltávolítani az enyhébb tüneteket mutató vagy gyanús tőkéket, akik még nem kaptak határozatot, mert így csökken a fertőzés kockázata. Emellett a hatóság a települések polgármestereit és jegyzőit is arra kérte, hogy a zárlati felhívásokat minél több helyen tegyék közzé, és segítsék a gazdákat a szükséges óvintézkedések megismerésében.

A szakember hangsúlyozta, hogy annak ellenére, hogy valakinél még nem jelentkeztek tünetek, minden gazdának vannak teendői:

• a levágott vesszők és tőkerészek megfelelő megsemmisítése (pl. égetéssel);
• a tőkék törzsének és karjainak tisztítása;
• a rügypattanás előtti lemosó permetezés olajos szerekkel.

Emellett a vegetációs időszakban a hatóság további védekezési felhívásokat küld a betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen. (A növényeket érintő felismeréshez és védekezéshez hiteles információk a Nemzeti Élelmiszerlánc‑biztonsági Hivatal (Nébih) oldalán érhetők el.)

Vége a hobbi szőlőtermesztésnek?

Szabó Béla kiemelte: a jelenlegi helyzet megköveteli a magas szintű szakmai felkészültséget. A hagyományos hobbi‑ vagy alkalmi szőlőtermesztés ideje Zalában gyakorlatilag lejárt, mivel csak a megfelelő gondozás és hatékony védekezés képes megállítani a gyorsan terjedő fitoplazmát. Azoknak, akik nem tudják biztosítani ezeket a feltételeket, érdemes lehet véglegesen felszámolni a birtokukat, hogy ne jelentsenek további fertőzési forrást mások számára.

A zárlati előírások megszegése súlyos következményekkel járhat:

• ha valaki nem semmisíti meg a hatóság által megjelölt fertőzött tőkéket,
• legalább 500 ezer forintos bírságra számíthat,
• a büntetés mértéke pedig akár több millió forintra is növekedhet a mulasztás körülményeitől és a terület nagyságától függően.

A fertőzést az amerikai szőlőkabóca terjeszti, amely ellen nincs egyszerű kémiai védekezés; a legfontosabb az alapos növényvédelmi gyakorlat, a gazdák és hatóságok együttműködése, valamint a fertőzött tőkékkel való gyors és radikális elszámolás. A szakemberek szerint a helyzet ha nem is reménytelen, de hosszú távú összefogást és fegyelmet igényel mind a hobbygazdáktól, mind a profi termelőktől.

Ha nem változik a helyzet: tíz éven belül szigetszerűen lesznek magyar szőlőültetvények

Az ágazat más szereplői még árnyaltabban beszélnek a problémáról. A Pénzcentrum közelmúltban készített interjújában több borász és szőlőszakértő is kiemelte, hogy a fitoplazma — a fertőzés terjedését lassító jelenlegi intézkedések ellenére — olyan gyorsan terjed, hogy akár évek alatt a magyar szőlőültetvények felét is elpusztíthatja. Szerintük az országos védekezésből hiányzik a központilag koordinált monitoring és stratégia, a birtokok széttagoltsága, az elhagyott ültetvények fertőzési gócként való működése, valamint a magas költségek és a munkaerőhiány egyaránt rontják a kilátásokat. Többen figyelmeztetnek, hogy ha nem történik gyors, összehangolt beavatkozás, tíz éven belül csak szigetszerűen maradhatnak fenn a magyar szőlőültetvények.

Ahogy Pflanzner Sándor, az Aranysörte kézműves Borászat vezetője is a riportban elmondta: a betegség jelenlétét már 2012-ben feltérképezték. „A növényvédelmi szakemberek akkor szóltak, hogy ebből óriási baj lesz. Tizenkét évig azonban semmi érdemi nem történt. Tavaly, az aszályos évben, amikor a kabóca robbanásszerűen elszaporodott, akkor kaptunk észbe, de addigra már késő volt” — emelte ki.

A szakember szerint a valódi megoldás az lenne, ha szüret környékén, amikor a tünetek a legjobban látszanak, országos felmérést végeznének. Agráregyetemisták és szakközépiskolások két hétig járnák a területeket, mobilalkalmazással fotóznák és jelölnék a gyanús tőkéket, majd laboros visszaigazolással építenék fel a nagy adatbázist, ami később akár 90%-os pontossággal segíthetne a fertőzés felismerésében.

Az aranyszínű sárgaság fitoplazmás tüneteit ugyanis rendkívül nehéz elkülöníteni: a levél vörösödhet tápanyaghiány, ESCA, bivalykabóca‑peték vagy más fitoplazmák miatt is. Pflanzner szerint a támogatási rendszernek erre kellene fókuszálnia, nem pedig az újratelepítési pénzekre: „Olyan ez, mintha egy fék nélküli autót törnél össze, és azt mondanák: semmi baj, kapsz másikat. A kabóca elleni védekezés csak akkor működik, ha mindenki egyszerre lép, és ha a felismerést, a mintavételt és a döntést modern eszközökkel támogatjuk. Hideg tél, egy kis hó nem fogja megoldani. Csak a szervezett, összehangolt munka segít.”