Veszélyben a környék: mérgező csurgalékvíz szivároghat a bezárt vidéki szemétlerakóból

A Jánossomorja határában lévő  szemétlerakó tulajdonosai több település – köztük Mosonmagyaróvár és Csorna –, az üzemeltetést azonban a Rekultív Kft. végezte. A cég azonban pénzügyi nehézségekbe került, majd csődbe ment, így a telep mintegy egy éve felszámolás alatt áll, és bezárták. A probléma az, hogy egy bezárt hulladéklerakó sem maradhat felügyelet nélkül. A szemétlerakók belsejében a bomlási folyamatok tovább zajlanak, ennek során gázok és erősen szennyező folyadék, úgynevezett csurgalékvíz keletkezik, amely megfelelő kezelés nélkül a környezetbe juthat - írta a Sokszínű vidék.

A jogszabályok szerint a csődeljárás idején az ilyen veszélymegelőzési és kárelhárítási feladatokat a felszámolóbiztosnak kell biztosítania. A lerakót kezelő társaság felszámolását a De Lege lata Zrt. végzi. A helyi önkormányzatok szerint azonban a szükséges intézkedések jelentős része hosszú időn át nem történt meg.

A telepen például részben vagy teljesen leállt a csurgalékvíz kezelése, a bomlási gázok elégetésére szolgáló fáklyázás, valamint a hulladéktest takarása is. A beszámolók szerint 2025 novemberétől gyakorlatilag minden tevékenység megszűnt, és a lerakót egyszerűen lezárták - írta a Sokszínű Vidék.

A helyzet miatt a jánossomorjai és a mosonmagyaróvári önkormányzat feljelentést tett súlyos környezetkárosítás gyanújával, és megpróbálják újraindítani a szükséges veszélyelhárító munkálatokat. Egy sajtótájékoztatón Lőrincz György, Jánossomorja polgármestere elmondta: a lerakóra 2023-ban került utoljára lakossági hulladék, később még gazdasági tevékenységből származó szemét érkezett rövid ideig.

A lakosság számára egyelőre nincs közvetlen veszély: a hatóságok szerint az ivóvíz minősége jelenleg megfelelő, ugyanakkor a környezetvédelmi kockázatok miatt sürgős intézkedésekre van szükség.

A probléma kezelése azonban jelentős költségekkel jár. A csurgalékvíz kezelése és a gázfáklyázás működtetése évente 15–20 millió forintba kerülhet, miközben a lerakó teljes rehabilitációja akár 1–2 milliárd forintot is felemészthet. A három érintett önkormányzat szerint mindez állami segítség nélkül aligha lesz megoldható.