Füstbement magyar erdők: veszélyben az élővilág, védett területeken zúgnak a láncfűrészek + Videó

Tavaly ősszel a Magyar Madártani Egyesület figyelmeztetett a fehérhátú fakopáncs fokozott veszélyeztetettségére, de a madár élőhelyeit védő tilalmi zónák kijelölésére azóta sem került sor. Ezzel szemben a Bükki Nemzeti Park területén több védett erdőrészletben is láncfűrész zúgott az elmúlt hetekben, a fakitermelést filmre vették - írta riportjában az Átlátszó. 

Télen kevesen járnak a Bükkben, ezért az erdészeteknek kevésbé kell tartaniuk attól, hogy túl sok szemtanúja lesz a védett erdőkben zajló fakitermelésnek. A fagyos idő kedvezett a munkának, így az elmúlt hetekben több erdőrészletben is felzúgtak a láncfűrészek. A fapusztítást sikerült az Átlátszónak videón is dokumentálnia, és számos természetvédelmi szakembert is megkérdeztek a hazai erdőkezelés problémáiról:

Az Agrárminisztérium viszont azt állítja, hogy a jelenlegi erdőgazdálkodás nem veszélyezteti a fehérhátú fakopáncsot, és a védelmi intézkedések a helyi adottságok szerint módosíthatók: kíméletes fakitermelés vagy teljes háborítatlanság biztosítható, a tilalmi zónák kijelölése nem automatikus.

A Greenpeace Magyarország és más zöldszervezetek ugyanakkor hangsúlyozzák: a védett területeknek menedéket kell nyújtaniuk az élővilágnak, a gazdasági célú fakitermelés pedig megszűnjön az öreg erdőkben, és érdemi védelmet kapjanak a természetes erdők. A Civil EU konferencia 2024-es nyilatkozata szerint csupán 454 hektár természetes erdőt tartanak nyilván hazánkban, sürgős intézkedésre van szükség a Natura 2000 és védett területek kiterjedésének növelésére.

EZ IS ÉRDEKELHET

Döbbenetes pusztítás: tarra vágtak 3 hektárt az Alföld egyik legértékesebb erdőrezervátumából + Fotók

Az Alföld egyik legöregebb, erdőrezervátumnak jelölt tölgyeséről van szó, és a romboló beavatkozásról valószínűleg a nemzetipark-igazgatóság sem tudott.

Hőerőművekben égnek el a védett erdők fái

Szendőfi Balázs természetfilmes hosszú ideje nyomon követi és dokumentálja a nemzeti parkok területén zajló fakivágásokat és a természetes erdők és az azokban élő védett növény- és állatfajok veszélyeztetettségét. Az Átlátszónak nyilatkozva nemcsak erről, hanem a biomassza erőművekben elégetett faállományok nagyságáról is beszélt. Az általa mondottakat Harmat Ádám, megújuló energiaforrás szakértő geográfus adatai is alátámasztják. A szerző a Másfélfokon megjelent korábbi cikkében leírja,  hogy az összes tűzifa – melynek jelentős része természetvédelmi szempontból értékes erdőkből származik – közel egyharmadát Magyarországon öt nagy biomassza-erőmű használja fel.

A szakemberek, köztük Fidlóczky József erdőmérnök, a Pro Silva Hungaria Egyesület alapítója, szerint a 22 állami erdőgazdaság nyereségorientált kényszerpályán mozog, a hagyományos vágásos gyakorlat pedig folyamatosan gyengíti és szegényíti a hazai erdőket.

Fidlóczky javaslata szerint a nemzeti parkok területén lévő erdők kezelése kerüljön a parkok igazgatóságainak hatáskörébe, a kitermelhető faanyag pedig csak az invazív fajokból származzon, a biomassza-erőművekben elégetett erdőállomány helyett.