Eljöhet a pusztítás ideje? 5+1 hátborzongató hiedelem és babona a vérholdról

Az évtized legnagyobb csillagászati eseménye közeleg: szeptember 7-én olyan teljes holdfogyatkozás lesz látható a Földről, amelyet több mint 7 milliárd ember, szinte a bolygó teljes lakossága megfigyelhet majd az égbolton. A különleges égi jelenség itt Magyarárszágon is látható lesz, 82 percig fog tartani, és ha a fogyatkozás elég világos lesz, szabad szemmel is megfigyelhető majd a sejtelmes, sötét, vöröses-barnás holdkorong.

Hivatalosabb magyarázat szerint ilyenkor a Föld a Nap és a Hold közé kerül, árnyéka pedig eltakarja a Holdat. A Hold teljesen belemerül a Föld árnyékkúpjába, így erősen elsötétül, de nem tűnik el teljesen, inkább titokzatos vöröses-barnás színben pompázik. A vöröses színt a Föld légkörében szóródó fény okozza, ugyanaz a jelenség, amely a naplementét is vörösre színezi - innen származik a „vérhold” elnevezés is. A Hold színe az élénkvöröstől a sötétbordóig terjedhet, attól függően, mennyi por és szennyeződés van a légkörben.

2025-ben a következő vérhold szeptember 7-én lesz látható Magyarországról. Különlegessége pedig, hogy rendkívül hosszú ideig, mintegy három és fél órán át élvezhetjük a látványt. A teljes holdfogyatkozás Budapesten 19:31-kor kezdődik, 20:12-kor éri el a maximumát és 20:53-ig tart majd - írták a közleményben.

A vérholdat különböző kultúrák más-más jelentéssel ruházták fel

A Bibliában például „az idők jeleként” említik, gyakran katasztrófák vagy háborúk előhírnökének tartják. Ahány civilizáció, annyiféle misztikus értelmezését találjuk a vérhold-jelenségnek

• Az ókori Mezopotámiában pédául a holdfogyatkozást hét démon támadásaként értelmezték, és mivel a király a földi megtestesülése volt, egy ideiglenes királyt választottak, akit a démonok elnyelhettek a valódi uralkodó védelme érdekében.
• Az inkák vérholdat úgy értelmezték, mint egy jaguár támadását a Hold ellen. A jaguár ekkor a Földre fordíthatja a figyelmét, így az emberek kiabáltak, rázták a lándzsáikat, kutyáikat pedig ugatásra és üvöltésre késztették, abban a reményben, hogy elűzik a jaguárt.
• A kínai kultúrában a holdat egy tükörnek tekintették, és úgy vélték, hogy egy sárkány próbálja elragadni. A holdfogyatkozás idején harangozással próbálták elűzni a sárkányt.

Mi magyarok is többnyire vészjósló jelet láttunk a vérholdban

A magyar néphagyományban is a teljes holdfogyatkozásokat számos babona, hiedelem és mítosz övezi. A magyar nyelvterületen általános hit volt, hogy nap- vagy holdfogyatkozáskor az égitestet valamilyen természetfeletti lény, többnyire állat megeszi. Az alábbiakban Róheim Géza, Magyar néphit és népszokások című könyvéből szemezgettünk néhány vérholddal, holdfogyatkozással kapcsolatos érdekességet:

1. A Markaláb, a fekete kutya, aki megeszi a Holdat

Szeged környéki hagyomány szerint a holdfogyatkozás idején egy fekete kutyaszerű, szőrös lény, a „Markaláb” falja fel a Holdat. Ezt a hiedelmet a következőképpen idézik: „Mikor a Hód fogy, mög a Nap is, a Markaláb öszi. Mög is láccik, hogy kapkoggya…”  A Markaláb története, Szeged környékén – a szerző szerint – délszláv hatásra alakult ki, és a szláv valamint a román hitvilágban lévő holdevő csordásfarkasra vezethető vissza. A markalábbal vagy markolábbal találkozhatunk a palócoknál is. Máramaros vidékén viszont már a virkolák vagy csordásfarkas (farkassá vált, többnyire a falu által kiközösített ember) eszi a holdat.

2. Kakas vagy az egér falja fel a napot

A Balaton vidékén a kakas eszi meg a napot; másutt a kereszteletlenül meghalt gyerekek lelke vagy sárkány eszi meg a holdat; Göcsejben viszont a háznál lévő rágcsálók rágják le. Volt, ahol még a tettest is le tudták leplezni: ha napfogyatkozáskor a szabadban egy fehér tálba tiszta vizet öntöttek, annak tükrében látni lehetett, kutya vagy farkas kapkod a Nap után. A Balaton környékén kakasra gyanakodtak, míg Máramarosban a virkolákot, más néven a csordásfarkast tették meg felelősnek.

3. Halott lelkek szerepe és a kereszteletlen gyermekek

Egyes hiedelmek szerint a holdfogyatkozás idején kereszteletlenül elhunyt gyermekek lelkeként jelennek meg, akik megeszik a Holdat. Ez a babona különösen a napfogyatkozásokkal kapcsolatban ismert, de a holdfogyatkozásokra is vonatkozik: „A kereszteletlenül elhunyt gyerekek koporsójukban fekve folyamatosan sírnak, néha pedig megeszik a Holdat és a Napot.”  Ez a hiedelem a keresztelés vallási jelentőségére és a halottak lelkének tisztulására utal.

4. A sárkány – a napfogyatkozás szörnyetege

A napfogyatkozásokat sok kultúrában sárkányokkal vagy más szörnyekkel hozzák összefüggésbe. A magyar néphitben is előfordul, hogy a napot vagy a holdat egy sárkány falja fel.

5. A házimunka tilalma – a holdfogyatkozás idején

A holdfogyatkozás idején a házimunka végzése is tilos volt a magyar néphit szerint. Ez a tilalom a természet rendjének tiszteletben tartására és a misztikus hatások elkerülésére szolgált.

5+1. Különleges változások előhírnökét is látták  

A vöröses fényű Hold a jövő előjelének is tekintették, és különleges események, változások előhírnökét látták benne A magyar népi hiedelem szerint a vérhold betegséget, halálesetet vagy háborús vérontást is jelezhetett. Számos vidéken, például a zalai falvakban is baljóslatú jelenségként tartották számon.

Más hagyományok spirituális jelentőséget tulajdonítottak a vérholdnak

Misztikus értelmezés szerint a vöröses színe az életet és az áldozatot szimbolizálja, és az átmenetek, energiaváltások idejének tekintik. Ilyenkor könnyebb kapcsolatba lépni a szellemekkel, vagy átlépni a láthatatlan világba. Sokan úgy vélik, hogy a vérhold párkapcsolati és közösségi szinten is feszültséget, de akár megújulást is hozhat. A vérhold nemcsak látványában különleges, hanem szimbolikus jelentése miatt is izgalmas. Bár a tudományos magyarázat teljesen racionális, a misztikus és spirituális értelmezések lehetőséget adnak az elmélkedésre, önvizsgálatra és akár újrakezdésre is.

Tehát amikor szeptember 7-én feltekintünk az égre, ne csupán a látványt csodáljuk – gondoljunk arra is, milyen energiák mozognak körülöttünk, és milyen változásokra nyitott az életünk. A vérhold egyszerre emlékeztet a természet csodáira és az ősi hiedelmek misztikumára.