Szörnyű dráma a kedvelt vidéki kirándulóhelyen: fuldokolnak a halak a kiszáradt tóban + Videó

A Vekeri-tó állapota március végén válságos volt: a halak szenvedtek a vízhiány miatt, miközben a szél a víz felszínén maradt tetemeket és bűzt hordta szét a környéken. A helyzet egyre súlyosbodott, és Pintye Andrea arra kérdezett rá, hogy milyen lépésekkel csökkenthető a halpusztulás mértéke, lehetséges-e a még élő halak megmentése, valamint hogy szükség van-e önkéntes akcióra a mentési erőfeszítésekhez. A közegészségügyi kockázatok elkerülése érdekében arról is érdeklődött, hogy szükséges-e a meder kármentesítése - írta a Debreciner.

A Nyírerdő Zrt., a tó kezeléséért felelős állami cég, válaszában kifejtette, hogy az alacsony vízállásért az időjárási körülmények a felelősek, és hogy a helyzet káros hatással van az élővilágra. Azt is hozzátették, hogy az elhullott halak elszállítását folyamatosan végzik, ám más intézkedésre jelenleg jogilag nincs lehetőségük.

Április elején újabb részletek derültek ki, amikor a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztálya válaszolt Pintye Andrea levelére. Ekkor vált világossá, hogy a problémák még súlyosabbak, mint azt korábban gondolták. A kormányhivatal halgazdálkodási hatóságként tájékoztatta a aktivistát, hogy a tó vízszintjét a csapadékviszonyok és talajvíz szintje határozza meg, de az előrejelzések szerint rövid távon nem várható, hogy elegendő víz álljon rendelkezésre a tó túléléséhez. A vízutánpótlás biztosítása nélkül pedig a halpusztulás elkerülhetetlen.

A hatóság szerint a Vekeri-tóban élő halak döntő többsége ezüstkárász, egy idegenhonos inváziós faj, így a mentésük jogilag nem lehetséges. A halakat sem más víztestbe áthelyezni, sem pedig eredeti élőhelyükre visszahelyezni nem engedélyezett. Ennek ellenére a Nyírerdő Zrt. arról tájékoztatta Pintye Andreát, hogy folyamatosan gondoskodnak az elhullott halak elszállításáról, és jelenleg nincs más jogszerű intézkedési lehetőség.

Érdekes ellentmondás, hogy még március 17-én a Nyírerdő Zrt. arról tájékoztatta Pintye Andreát, hogy elindítják a halak mentését. Ám amikor a Zebraszerda aktivistája március 22-én a helyszínen járt, a halak még mindig a mederben voltak, és a mentés folytatásáról nem volt világos információ. A Debreceni Erdészet akkor felvette a kapcsolatot a megyei horgászszövetséggel a halak elhelyezése ügyében, de Pintye Andrea szerint semmilyen részletes információ nem áll rendelkezésre arról, hová kerültek a mentett állatok.

A helyiek és a civil szervezetek aggodalma továbbra is fennáll, mivel a hatóságok válaszai ellentmondásosak, és úgy tűnik, hogy az erdészeti hatóságok és a vízgazdálkodási szervek között nem teljesen tisztázott a helyzet kezelésére irányuló jogi és gyakorlati lehetőségek köre. A közvélemény is folyamatosan figyeli a helyzet alakulását, és egyre többen keresnek választ arra, hogy miként biztosítható a tó jövője, és hogy a mentési folyamatokat nem késlekedve kellene-e elindítani.