Íme a Vas megyei pálinka-mennyország: ilyen isteni párlatok nem nagyon készülnek máshol

Reneszánszukat élik a hazai pálinkamustrák, nincs is olyan hétvége, hogy az ország különböző tájegységein ne hirdessenek versenyeket. Míg a hétvégén Debrecenben eldőlt, hogy 2025-ben ki büszkélkedhet az ország legjobb pálinkája címével, addig az ország másik végén, Győrváron a XII. Vas Megyei Gasztronómiai Fesztivál és Böllérversenyen is pálinkagyőzteseket hirdettek. Vas megyében is rekordmennyiségű, összesen 262 minta érkezett, amelyre magánfőzdék, bérfőzetők és külföldiek is szép számmal beneveztek. A versenyzők 8 kategóriában adták le pálinkáikat, fajtánként két palackot. A kóstolást február 7-én Szombathelyen, az Agora Savaria Filmszínház aulájában tartották. A médiazsűri mustrájában a HelloVidék újságírója is részt vett – innen a pálinkakóstolási tapasztalatunk, amit a cikk végén, a profiktól ellesve mi is közre adunk.

Idén másfélszer annyi minta érkezett a XIII. Vas Megyei Pálinka- és Párlatversenyre, mint tavaly

Még 2010-ben alapították a Vas Megyei Pálinka- és Párlatversenyt, azzal a céllal, hogy lehetőséget biztosítson a megyében élő pálinkafőzők számára, hogy saját munkájukat megmérettessék: „Először az ő kérésükre szerveztük meg a versenyt, de most már kinőtte magát, és az ország minden tájáról, sőt külföldről is érkeznek indulók” – közölte a HelloVidékkel Palotás József, a Vas Megyei Pálinkaverseny Egyesület elnöke.

Idén már 262 minta érkezett, a verseny pedig nemcsak országos, hanem nemzetközi szintre is eljutott. Az 2025-ös év abban is előrelépést hozott a tavalyihoz képest, hogy a pálinkák minősége egyértelműen javul – tette hozzá az elnök. A versenyzők nyolc kategóriában adhatták le a szíverősítőt - fajtánként két palackot. Egy versenyző több mintával is nevezhetett. Az aranyérmes pálinkák közül minden kategóriában kiválasztották a legjobbat, és ezek kerültek a döntőbe, ahol az összes kategóriából egy pálinka nyerte el a legjobbnak járó díjat.

Vasban a párlatokat 12 fős szakmai zsűri minősítette

A nevezett pálinkákat/párlatok érzékszervi minősítését Pálinkabírók végezték, a mintákról Bírálati lapot töltöttek ki. A Pálinkabíróknak 20 pontos bírálati módszerrel kellett minősíteni az anonim mintákat (és indokolni is a pontszámot) illattisztaság, illatkarakter, az íz tisztasága, az íz karaktere és harmóniája alapján. Ez alapján minden pálinka / párlat bekerül egy minősítési kategóriába:

• Arany minősítés: 18-20 pont
• Ezüst minősítés: 16-17 pont
• Bronz minősítés: 14-15 pont

Az idei versenyen a kategóriagyőztesek és hagyományos különdíjak mellett a Társadalmi és a Média zsűri különdíját is meghirdették, nekik az aranyérmet szerzett pálinkák/párlatok közül kellett kiválasztaniuk az általuk legjobbnak ítéltet.

Csalló Gergő pálinkabíráló: a pálinkaversenyek valódi célja az őszinte szakmai visszajelzés

A Savaria Mozi kávézójába berendezett alkalmi kóstolóhelyünkön a pálinkaízlelés tudományába Csalló Gergő – pálinkabíráló vezetett be bennünket. Ő a Csalló Pálinka Manufaktúra második generációs tulajdonosa, aki nem mellesleg aktív pálinkabíráló is. Ahogy mesélte, családja 1999 januárjában – zöldmezős beruházásként – Balatonalmádi határában, a festői szépségű Vödörvölgyben indította el bérszeszfőzdéjét. Vonzáskörzetünkben közel 2000 visszatérő partnerük van. 2013 májusa óta foglalkozik aktívan a pálinkával, a főzéssel, a bírálattal és a pálinka gasztronómiával, amely az idei év fő iránya számára.

Ahogy Csalló Gergőtől megtudtuk, ez a szakma egyik legnagyobb problémája is: „A pálinkaversenyzés kultúráját teremtettük meg, nem pedig a pálinkafogyasztásét.” A szakma túl versenycentrikussá vált, ami elvonja a figyelmet a pálinka valódi élvezetétől. Sok kisebb helyi mustra is létezik, ahol egy-egy termelő akár 30-40 pálinkával is benevezhet, és a helyi polgármester, kisboltos, vagy iskolaigazgató végzi a bírálást. Ezzel szemben az igazi pálinkaversenyek, amilyen a Vas Megyei Pálinkaverseny is, más szintet képviselnek: itt a bírálók jelentős része szakképzett érzékszervi bíráló, akik szakmai alapossággal értékelik a pálinkákat.

Csalló Gergő a XIII. Vas Megyei Pálinka- és Párlatversenyen / Fotó: Pais-H Szilva

Csalló Gergő maga is szakképzett érzékszervi bíráló, elvégezte a szükséges tanfolyamokat, és több ezer minta minősítése áll már mögötte. Jelenleg Magyarországon körülbelül 100-120 fő lehet a Pálinka Nemzeti Tanács érzékszervi bírálói listáján, ebből 70-80 fő aktívan végzi a bírálatokat. Hangsúlyozta, hogy a pálinkaversenyeken a zsűrinek elsősorban nem is az a célja, hogy helyezéseket osszon ki, hanem az, hogy szakmai véleményt ad, amit írásban is rögzítenek.

Ha van egy jó pálinkánk, és egy olyan csapat, aki szeret pálinkát bírálni – márpedig páran vagyunk így –, akkor elmegyünk kisebb pálinkaversenyekre is, és őszinte visszajelzést adunk az embereknek. Az őszinte visszajelzés a kisebb pálinkamustrákon nem az, hogy ‘ez a barack nem túl intenzív’, hanem például az, hogy ‘melegen erjedt, le kéne árnyékolni a cefrés hordót a telken’. Pozitív visszajelzést adunk arra is, hogyan kellene kisüzemi körülmények között végezni a cefrézést vagy a gyümölcsfeldolgozást. Ezzel elősegítjük, hogy a következő években egyre jobb és jobb pálinkák, párlatok kerüljenek elénk

- magyarázta Csalló Gergő, akinek az idei tapasztalatai kedvezőek, szerinte évről évre egyre jobb minőségű és egyre több minta érkezik. „Ezekkel a versenyekkel is megteremtjük a pálinkafőzés, a pálinkabírálat és a pálinkaversenyzés kultúráját. De közben szeretnénk azt is, hogy ezeket a pálinkákat valóban megkóstolják” – tette még hozzá.

Csurran-cseppen – így kóstoltunk mi…

A pálinka és a borkóstolás között az első és legfontosabb különbség – amire a médiazsűriben is hamar rájövünk –, hogy a pálinkát nem köpik ki. Az oka pedig, ahogy Csalló Gergő is fogalmazott, hogy a pálinkánál elengedhetetlen a garatélmény.

"Ez azt jelenti, hogy amikor beleillatolunk egy pálinkába, és érezzük a gyümölcsösséget, akkor nem elég csupán a szájüregben érzékelni, meglötyögni, majd hagyni, hogy az élmény gyorsan eltűnjön. Meg kell kóstolnunk, hiszen például az aldehides hibák csak a garatélménynél jönnek ki" – magyarázta.

A pálinkakóstolás kapcsán még elmesélte: "első körben mindig az Illat-tisztaságot és -karaktert nézik, illetve íz-tisztaságot és íz-karaktert. Ezeket pontozzák a megfelelő módon, tehát a kiemelkedő, különleges illatokat természetesen a magasabb pontszámmal, az általános, elvárt ízeket, illatokat pedig egy közepes pontszámmal jelöljük, illetve van egy úgy nevezett harmónia nevű pontozási kategória, ahol az egész pálinkának az összhatását keressük." A bírálók arany-, ezüst- és bronz fokozatú minősítéssel látják el a pálinkákat.

A médiazsűri asztalán a kiválasztottak / Fotó: Pais-H Szilva

Nincs közben pogácsázás

A kóstolás, ez fontos kihangsúlyozni, mindig anonim. Ugyanolyan pohár, ugyanannyi mennyiség- sokszor ugyanaz a szín… Nincs közben nassolás, sem pogácsázás, legfeljebb almát vagy más gyümölcsöt eszegetnek a bírálók. A kóstolás sem egyszerű feladat: gondoljunk csak bele, ha egy nap 45-50 pálinkáról kell véleményt mondani. Van benne szubjektivitás is, mert azt is tudni kell, hogy minden egyes illatolás és ízlelés az agy memóriaközpontját bizsergeti. De tanulható ez is.

Végezetül íme, a pálinkakóstolás 3+1 aranyszabálya: amit versenyen lestünk a profiktól

1.  Levegőztetés: Érdemes kicsit megszellőztetni a pálinkát is hasonlóan a borhoz, mert aromáját a kitöltés után pár perccel adja ki igazán. A legmegfelelőbb pohár a pálinkafogyasztáshoz a tulipán alakú pohár. Öblös fala segít, hogy jobban élvezhessük a pálinka aromáját abba beleszagolva. A borral ellentétben a pálinkát nem lötyögtetjük körkörös mozdulatokkal és nem hűtve szolgáljuk fel.
2. Látvány: A pálinka lehet tökéletes, tükrös, tiszta, opálos, zavaros, üledékes. A jó minőségű pálinka színe legtöbbször tiszta átlátszó, kivéve, ha hordóban vagy gyümölcságyon érlelik, mert akkor színe lehet kissé sötétebb. Nem tartalmazhat színezékeket.
3. Illatok: Mély, intenzív lélegzéssel szagoljuk meg a pálinkát. A jó pálinka tiszta és gyümölcsös
4. Kortyolás: A pálinkát nem hajtjuk fel, hanem apró kortyokban élvezzük az ízét
5. Szárazpróba: A kóstolást követően lehet szárazpróbát végezni hogy megtudjuk minőségi pálinkát fogyasztottunk-e. Ennek egyik módja, hogy az üres poharat 5-10 percre félre tesszük, majd ezt követően a pohárba beleszagolva kellemes, lekváros illatokat érezhetünk. Másik lehetőség, hogy amíg még van a pohárban pálinka, a kézfejünkre csepegtetünk egy kicsit, és ezt megszagolva a gyümölcsre jellemző illatok jönnek elő. Azoknál az italoknál, ahol az illatokat aromák hozzáadásával érték el, mindezek eltűnnek a szárazpróba során.

Címlapfotó, fotó: Pais-H Szilvia