Íme, erre költik a Munkáshitelt a magyar fiatalok: lehet, hogy nekik van már igazuk?

A K&H-nál felvett személyi kölcsönök átlagösszege 2025-re 2,4 millió forintra emelkedett a tavalyi 1,6 millió forintról, vagyis egy év alatt mintegy 50 százalékkal nőtt az átlagosan felvett hitelösszeg. Az idei év másik fontos újdonsága az idén januárban bevezetett, állami kamattámogatással, bizonyos életkor alatti fiatalok számára elérhető munkáshitel, amelynek átlagos összege a pénzintézetnél 3,94 millió forint, ami lényegében megegyezik a munkáshitel 4 millió forintos felső korlátjával.

A munkáshitelek átlagos futamideje 9,7 év, jellemzően 10 éves konstrukciókkal, a leggyakoribb felhasználási célok pedig az ingatlancélú kiadások – például felújítás, korszerűsítés vagy önerő kiegészítése –, az autóvásárlás és a korábbi hitelek refinanszírozása.

Jelentős változás történt a személyi kölcsönök piacán. A bank adatai szerint a pénzintézet által kihelyezett személyi kölcsönök átlagösszege január eleje és november vége között 2,4 millió forint volt, ami 50 százalékkal meghaladja az előző év azonos időszakára jellemző 1,6 millió forintos összeget. A növekvő átlagösszeg részben a bérek emelkedésével magyarázható.

A személyi kölcsön továbbra is az egyik leggyorsabban és legegyszerűbben igényelhető finanszírozási forma, amelynél a szabad felhasználás és a rövidebb futamidő a fő vonzerő. A K&H ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a magasabb hitelösszegek miatt a felelős hitelfelvétel és az előzetes tervezés még fontosabbá vált: a bank minden esetben vizsgálja az ügyfelek jövedelmi helyzetét, meglévő hitelterheit és azt, hogy a törlesztőrészlet hosszú távon is biztonsággal vállalható legyen.

Az 2025-ös év újdonsága a személyi kölcsönök piacán az állami kamattámogatással kínált munkáshitel, amelyet a 26. életévét be nem töltött, a hitelfelvételi kritériumokat teljesítő fiatalok igényelhetnek. A már megkötött szerződések alapján a munkáshitel átlagos összege 3,94 millió forint, vagyis az érintettek kimaxolják a lehetőséget, a munkáshitel összege ugyanis legfeljebb 4 millió forint lehet. Ez részben arra utal, hogy a terméket elsősorban olyan nagyobb egyszeri kiadásokra használják, amelyek meghaladják a megtakarításaikat, de még nem indokolnak klasszikus jelzáloghitelt

- mondta Molnár Gergő, a K&H lakossági marketing vezetője.

A munkáshitel átlagos futamideje a K&H-nál 9,7 év, ami szintén nagyon közel van a munkáshitel esetében jogszabályban rögzített maximális 10 éves futamidőhöz. A hosszabb futamidőnek és az állami kamattámogatásnak köszönhetően a törlesztőrészletek jellemzően olyan szintre kerülnek, amelyet sok pályája elején álló fiatal is biztonsággal be tud illeszteni a havi költségvetésébe. A konstrukció célja éppen az, hogy a fiatalok a pályakezdés éveiben is tervezhető feltételek mellett tudjanak nagyobb lépéseket tenni az önálló egzisztencia megteremtéséhez.

Ingatlan, autó, refinanszírozás – ezekre megy a munkáshitel

A K&H tapasztalatai alapján a munkáshitel leggyakoribb felhasználási célja az ingatlancél: ide tartozik a felújítás, korszerűsítés. Illetve az is, amikor a fiatalok a saját erőt egészítik ki egy nagyobb lakásvásárlási vagy lakhatási projektben.

A második leggyakoribb cél az autóvásárlás. A harmadik pedig a refinanszírozás: sok fiatal használja a munkáshitelt arra, hogy drágább, korábban felvett hiteleket vagy részben elaprózódott tartozásokat váltsanak ki kedvezőbb, tervezhetőbb konstrukcióra. Ez nemcsak alacsonyabb havi terhet jelenthet, hanem átláthatóbb pénzügyi helyzetet is, ami a felelős pénzkezelés egyik alapfeltétele.

A bank minden esetben arra ösztönzi az ügyfeleket – különösen a fiatalokat –, hogy a hitelfelvétel előtt készítsenek részletes költségvetést, gondolják át a várható jövedelmi pályájukat, és számoljanak azzal is, hogy az élethelyzetük – például lakhely, munkahely, családalapítás – az elkövetkező 10 évben jelentősen változhat.

A személyi kölcsönök és a munkáshitel konstrukciói úgy lettek kialakítva, hogy stabil, átlátható és előre tervezhető törlesztést tegyenek lehetővé. A K&H szakértői szerint a mostani környezetben azok a fiatalok járnak a legjobban, akik a kedvezményes lehetőségeket – mint az állami kamattámogatás – nem rövid távú fogyasztásra, hanem hosszabb távú értékteremtésre, például lakhatásra, mobilitásra vagy pénzügyi helyzetük rendezésére, stabilizálására használják.