Épül a magyar puszta új szenzációja: növénylabirintust és kilátót is kap Bugac

Bugac határában található látogatóközpontban a lassan 15 éve folyó ásatássorozat eredményeként feltárt Árpád-kori monostort és a körülötte elterülő település életét, valamint az ott talált leleteket a legmodernebb technológiák segítségével mutatják be - közölte Tóth Mariann, a projekt pályázati referense.

Hozzátette: a tájba illeszkedő fogadóépület külső megjelenése, építészeti megformálása lapos, kerek, rovátkolt ezüst oldalával a homokban fellelt pénzdarabot idézi. Formája utal még az egykori kolostorok kerengőire is. Az épület földszintes kialakítása miatt teljesen az akadálymentesítése, a korszerű technológiai és szerkezeti megoldásai következtében pedig az energiahatékonysága is maximálisan megoldott.

A bugaci önkormányzat a beruházás első üteméhez - a látogatóközpont kialakításához - 1,137 milliárd forint támogatást nyert a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban.

A látogatóközpont mellett azonban felmerült az igény olyan bővítésre, mely szabadtéri rendezvények számára biztosít helyszínt, valamint olyan attrakcióelemre, ahol játékos, interaktív foglalkozásokon tudják bemutatni a régészek munkáját, akár télen is, amikor szünetel a feltárás. Az első ütemben megépült a főépület, amely a második ütemben kiegészült két 117 négyzetméteres fedett, nyitott térrel. Az egyiket szabadtéri színpadnak használják, a másik pedig különféle rendezvények, közösségi események színhelye. Megépült a 30 négyzetméteres raktár, a parkolót és az épületet összekötő sétaút, egy kert és az épület közvetlen környezetének parkosítása is befejeződött. A második ütemet 232 millió forint támogatásból valósították meg.

A látogatóközpont három rendezvénysátorral is kiegészült

A fejlesztésnek köszönhetően az év minden hónapjában lehetőség van a régészeti munka játékos, interaktív megismertetésére. Az érdeklődők a főépület körüli sétányon körbehaladva az Árpád-kori kolostorok évelő gyógy- és fűszernövényeivel ismerkedhetnek meg. Az egyes növényfajok magyar és latin nevét tartalmazó táblákon elhelyezett QR-kódok segítségével okostelefonjaikat használva minden növényről botanikai és történeti információt kapnak. A fűszernövényeknél olvashatnak a növények felhasználási lehetőségeiről az ételkészítésben, a gyógynövények esetében pedig ismereteket szerezhetnek hatóanyagaikról, gyógyászati használatukról.

A tervek szerint a projekt harmadik ütemében fogadóépület, játszótér, növénylabirintus és kilátó épül, fejlesztenék a látogatóközpontot és a romterületet összekötő sétautat, ahol további magyar szentek szobrai sorakoznak majd.

A Bugac mellett fekvő Monostordomb környezetében 2010-ben kezdődtek meg a feltárások. A tudomány számára korábban ismeretlen régészeti lelőhely mára megkerülhetetlenné vált az Árpád-kor kutatásában. Az egykori Péterin az 1050-es években indult az élet, minden bizonnyal tudatos királyi telepítés következtében. A rendi monostort 1130 és 1140 között alapította a kor kiemelkedő főúri családja, a Becse-Gergely nemzetség. A fontos hadi és kereskedelmi út mentén fekvő stratégiai helység a 12-13. század fordulójára a Duna-Tisza köze szakrális és gazdasági központjává nőtte ki magát. A korszakot tekintve hatalmas kiterjedésű és városias település életének végét egyértelműen az 1241-42. évi tatárjárás okozta.