Vége a találgatásoknak: ezek a legjobban fizető szakmák ma Magyarországon

Az elmúlt évek óriási változásokat hoztak, először jött a Covid-járvány, majd az orosz-ukrán háború során begyürüzött gazdasági válság, ami miatt rengetegen kényszerültek munkahelyváltásra. Az új helyzet érthető módon átalakította a hazai munkaerőpiacot. Ugyanakkor még mindig kiemelkedően magas a pályaelhagyók aránya egyes szakmákban, míg máshol – jellemzően az informatikai, illetve mérnök végzettséggel rendelkezők körében – még mindig hiány van a megfelelő szakemberekből.

Egzisztenciális kérdés

Bodor Fruzsina, a Prohuman Zrt. munkaerőközvetítési üzletágának vezetője a HelloVidék megkeresésére elmondta, hogy a jelentkezők elsődlegesen azt veszik figyelembe, hogy az érintett szakmában milyen kereseti lehetőségek kínálkoznak, milyen az érintett szakma társadalmi és anyagi megbecsültsége. Emellett továbbra is szerepet játszanak a döntésekben a szubjektív minták, mint a családi tradíció és iránymutatás.

Sok esetben pedig olyan praktikus szempontok a meghatározók, mint az intézmény elérhetősége vagy a kollégiumi lakhatás lehetősége

- hívta fel a figyelmet.

Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója lapunknak arról beszélt, hogy rendszeresen beszélgetnek diákokkal, és világosan látják, körükben a legnagyobb motivációnak a biztos jövedelemforrás számít.

A fiatalok számára fontos, hogy olyan szakmát vagy diplomát szerezzenek, amiben látják a stabil jövőképet financiális szempontból. Természetesen e mellett szoros versenyben ott van az álmok megvalósítása is a munka világában

- tette hozzá a szakember.

Komoly átrendeződés zajlik a munkaerőpiacon

Ami az egyes szakmák népszerűségét illeti érdemes kiemelni, hogy a népszerűség nem mindig van egyenes arányban a kínálati piacokkal és a kereseti lehetőségekkel. Nógrádi József lapunknak fontosnak tartotta kiemelni, hogy évek óta a pszichológia szak vezeti a népszerűségi listákat, noha a piacon érezhető egyfajta túltelítettség. A mérnök képzésekre még mindig sok a jelentkező ahogy az informatikai képzésekre is.

Utóbbi kettőben azonban inkább az a probléma, hogy nem találkozik a fiatalok elképzelése a munkaadók elképzeléseivel, a mostani recesszív gazdasági helyzetben pedig az informatikus hallgatók iránt rendkívül megcsappant az érdeklődés az elmúlt egy évben

- egészítette ki.

Hasonlóan vélekedett Bodor Fruzsina is, a szakember szerint továbbra is a szellemi munkakörök, klasszikusan a marketing, a kommunikáció, a műszaki és IT területek, valamint a gazdasági képzések a legnépszerűbbek – nem csak felsőfokon, hanem középfokú végzettség esetében is.

Tapasztalataink szerint a következő szakokon végzett pályakezdők a legkeresettebbek a munkaerőpiacon: villamos- és gépészmérnök, programtervező, mérnökinformatikus, pénzügy és számvitel. Akik ilyen tanulmányokat folytattak, a diplomaszerzést követően viszonylag rövid időn belül találnak munkát

- hívta fel a figyelmet.

A hazai munkaerőpiac szempontjából ugyanakkor egyfajta trendforduló figyelhető meg, számos olyan új ágazat tűnt fel, ami alapjaiba formálja át a hazai gazdaságot. Bodor Fruzsina szerint rohamosan nő az igény az olyan szakemberek iránt a termelő, gyártó ágazatokban, akiknek munkaköre valahol a fehérgalléros és a kékgalléros szakmák peremén helyezkedik el. Mint mondta, a külföldi beruházások során egyértelműen látszik, hogy magasan automatizált, robotizált munkakörnyezetek épülnek, a klasszikus betanított munkakörök pedig egyre több esetben hiányoznak.

Leginkább olyan emberekre van szükség, akik magabiztosan mozognak ezekben az automatizált munkakörnyezetekben, képesek a korszerű gyártó eszközök kezelésére, beállítására, karbantartására, rátermettek a hibaelhárítás során. Soha nem látott igény mutatkozik a képzett fizikai munkaerőre: elektronikai, gépészeti és IT technikusokokra, műszerészekre is

- tette hozzá.

Trendforduló küszöbén

Nógrádi József úgy véli, hogy az elektromos autózással együtt mind az akkumulátorfejlesztéshez tartozó, mind az alternatív hajtás és az elektormobilizáció egy fontos terület lehet a jövőben. Mind a szakképzők, mind az egyetemek igyekeznek kiszolgálni az ezirányú igényeket. A másik a IT fejlesztők piaca, ahol az AI és más szoftverfejlesztők képzése folyik nagy erőkkel.

A harmadik a mérnökképzésekben szintén az AI előretörése az, ami tetten érhető, így a mechatronikai vagy villamos és gépészmérnökök képzése is kiegészülni látszik AI szakirányokkal is

– mondta a HelloVidéknek.

A pályaválasztást ugyanakkor számos olyan tényező is meghatározza, ami sok esetben nagyban befolyásolja a kevésbé tehetős szülők, és fiatalok döntését. De nemcsak az egzisztenciális kihívások a döntőek, hanem az is, hogy melyek azok a régiók, amelyek leginkább képesek felszívni idehaza a majdani végzős fiatalokat. Munkalehetőségek tekintetében természetesen továbbra is a főváros a legvonzóbb a fiatalok körében azonban, érdemes hozzátenni, azt, hogy a régiók tekintetében egyfajta átrendeződés figyelhető meg.

Bodor Fruzsina szerint korábban elsődlegesen keletről vándoroltak nyugatra a fiatalok, most azonban az északkelet-magyarországi régióban tervezett új beruházások miatt egyre nagyobb a költözési hajlandóság keleti irányba is. A legvonzóbb lokáció persze továbbra is Budapest, ezt követi most Debrecen, majd a többi nagyváros: Miskolc, Szeged, Pécs, Győr.

Nógrádi József is hasonlóan vélekedett, mint mondta, országon belül egyre jobban jellemző, hogy a fiatalok nem a fővárost részesítik előnyben munkahelyválasztás vagy továbbtanulás szempontjából. A szakember szerint ennek több oka is lehet, például, hogy a vidéki egyetemek csapatkohéziója erősebb tud lenni az alacsonyabb létszám miatt, illetve van, hogy a vidék adta körülmények ideálisabbak például egy agrártanulmányokat folytatni kívánó fiatal szemében. Itt a korábban említett szállás- és tanulmányi költségek sem elhanyagolhatók.

Még mindig kevés a szakember

Az évek óta tartó szakemberhiány továbbra is komoly gondot okoz Magyarországon, Nógrádi József szerint a versenyszférában a feldolgozószektor viszi a prímet. A szakember szerint vannak olyan szektorok, amelyekben azért szűnnek meg cégek, mert nincs elég szakember: tavaly is jelentős számú HORECA vállalkozás szűnt meg, ami az esetek 80%-ban a szakemberhiánnyal köthető össze.

Hasonló helyzetben van az építőipar is, csak itt olyan mértékű volt a visszaesés, hogy mindez nem volt érzékelhető. Emellett komoly létszám hiányzik az agráriumból is. Létszámgondokkal küzd az SSC szektor, akik nyelvtanárokkal erősítettek sok esetben, a hazai autóipari szolgáltatók évek óta nem látnak elegendő karosszéria lakatost, autószerelőket, autóvillamossági dolgozókat, kárpitosokat

- hívta fel a figyelmet.

A szakember szerint nincsenek sofőrök, sem buszra, sem teherautóra. A logisztika a HORECA-ból rengeteg futárt húzott át az elmúlt években, de a legtöbben külföldre mentek. Nógrádi József szerint néha olyan érzésük van, hogy a logisztikában bármennyi komissiózó, targoncás, raktárvezető, logisztikus, speditőr és beszerző elférne. Ugyanakkor vegyészekre évek óta egyre nagyobb a kereslet, miközben egyre kevesebben lépnek be a piacra. A kereskedelemben pedig hiába csökken a forgalom, az nem oldja meg azt a problémát, hogy egyre nehezebben találnak eladókat, értékesítőket, területi képviselőket.

Bodor Fruzsina szerint is komoly gondok mutatkoznak egyes területeket, a szakember szerint általában elmondható, hogy a munkaerőhiány szinte minden régióban és minden ágazatban jelen van valamilyen szinten. Különösen így van ez a termelő ágazatokban és a vendéglátásban.

Egyre több a pályaelhagyó

A toppszakmák kereseti, és társadalmi megbecsültség tekintetében régóta nagy a szórás, azonban az elmondható, hogy még mindig kiemelkedő fizetésre számíthat az, aki informatikusnak, mérnöknek tanul, de a festőknek, villanyszerelőknek sincs oka panaszra.

Nógrádi József szerint egy kezdő informatikus minimum bruttó 420.000 Ft-ot, egy mérnök 500 ezer Ft-ot kereshet, de tapasztalataik szerint van olyan partner, ahol akár 700 ezer Ft-ot is hajlandóak voltak fizetni a kezdő, piacra lépő jelöltnek.

A festők és villanyszerelők esetében azok a vállalkozások, amleyek igénybe vesznek HR szolgáltatót, és tisztán és mindenkit bejelentve foglalkoztatnak, jellemzően minimum bruttó 400 ezer Ft-ról indul a fizetés. A valóság azonban a kisvállalkozások széles körében sajnos az, hogy ugyanezt sok esetben nettóban is megadják, igaz, minimálbéres bejelentés mellett.

- tette hozzá.

Az elmúlt évek tendenciáit látva egyre több a pályaelhagyók száma is, Nógrádi József szerint ma Magyarországon éves szinten 800 ezer és 1,2 millió között mozog az állást váltók száma éves szinten. A szakember szerint ezeknek egy része HR szolgáltatót vesz igénybe, egy részét levadásszák, egy másik részét meg nem látni, mert a fekete gazdaságban mozog. Az aktuális piaci helyzettől függően egy-egy szektor képviselői a szakmájukat is elhagyják (pl a Horeca 30 százaléka váltott a covid-időszakban) Külföldre vándorlás esetében is az emberek egy része nem a saját szakmájában, hanem valami kényszerpályán mozog.

A harmadik ilyen helyzet akkor áll elő, amikor az adott területen tartósan nem változnak a bérek, a pályaelhagyók egyik legnagyobb kísértése az a más szektorokban történő könnyű , jóval magasabb pénzkereseti lehetőség. Ez volt jellemző az elmúlt években az oktatásra, innen sokan mentek át például a kereskedelembe

- húzta alá.

Bodor Fruzsina szerint pályaelhagyásról ma még leggyakrabban akkor beszélünk, ha egy fiatal a tanulmányai után nem a tanult szakmájában helyezkedik el. Később ez már mérsékelten jellemző: kevés olyan munkavállalót látunk, aki a pályán töltött hosszú évek után bátran mozog a szektorok között a jobb lehetőségekért – hacsak nincsenek kifejezetten rákényszerítve erre. Ha az általános elhelyezkedési esélyeket vizsgáljuk, akkor a végzettség egyre kevésbé fontos. Ugyanakkor mindig érdemes hozzátenni, hogy az igazán jó munkakörülményeket biztosító, igazán jó fizetést nyújtó nagyvállalatoknál továbbra is elengedhetetlen a papír megléte, főként akkor, ha valaki tudatosan szeretné építeni a karrierjét.

Érdemes külön beszélni a kiemelkedő bérezést biztosító informatikai szektorról, ahol az a jellemző, hogy diploma nélkül is van lehetőség elhelyezkedni. Ide tartoznak többek között rendszer- és szoftvertesztelői, valamint a rendszergazda pozíciók, ahová elegendő lehet kurzusokon, tanfolyamokon, felnőttképzésekben való részvétel – a későbbiekben pedig a tapasztalattal szerzett tudás kerül előtérbe a tanulmányok helyett

- zárta lapunknak.