Itt az új "vegán" méz, ami letarolhatja a boltokat: mi lesz így a hazai termelőkkel?

Azok, akik vegán étrendet követnek, gyakran különböző okokból nem tekintik a mézet vegánnak, ezért méz helyett más, állati részvételtől mentes és/vagy fenntarthatóbbnak gondolt édesítőket választanak. Ezekről azonban még a vegán közösségek sem értenek mindig egyet. Egy amerikai cég most új megközelítéssel próbál vegán mézhelyettesítőkkel az európai piacra törni - számol be az AgFunderNews. A kaliforniai eredetű MeliBio olyan mézhelyettesítőket gyárt, amik méhek nélkül készültek, és mind összetételükben, mind állagukban igyekeznek a mézre hasonlítani. A cég egy szlovén élelmiszeripari céggel, a Narayannal együttműködve, az Egyesült Királyságban, Svájcban és Ausztriában szeretné első körben piacra dobni a termékét, hetvenötezer boltba eljuttatni a vegán mézpótlót - írja az Agrárszektor.

A lap szerint az alapító azt nyilatkozta, hogy mivel a nyugati piacon egyre drágább a hagyományos méz, egy évtized múlva a hagyományosan, méhekkel készített méz csak drága kézműves különlegességnek fog számítani, annyira megfizethetetlen lesz a fogyasztóknak és annyira ki fogja szorítani a vegán mézpótló a piacról.

Itthon nem egyszerű a helyzet, de nem a vegánokkal megy a harc

A méhészek itthon tavaly nyáron is panaszkodtak az enyhe telet követő hideg tavasz negatív hatásairól. A méz termesztése közben már évekkel ez előtt visszaesett, mert bár az átlagos termelés 20 ezer tonna húszévi átlag alapján, a KSH idősoros adatai azt mutatják, bár 2017-ben 32 ezer tonna mézet termelt az ország, ez a szám azóta csökkenőben van. 2019-ben a méztermés 18 ezer tonna, 2020-ban és 2021-ben 14-14 ezer tonna volt.

Idén nem csak a tavalyinál gyengébb mézterméssel, de az uniós piacokat elárasztó külföldi mézekkel is szembe kell nézniük a hazai termelőknek.

A magyar méhészetben három kiemelkedő mézelő növény van, a repce az akác és a napraforgó. A magyar méz 40 százaléka akác, 14 százaléka repce, 26 százaléka napraforgóméz. Ezen kívül 10 százalékot tesz ki a virágméz, és 10 százalékot egyéb fajták, mint a hársméz, gesztenyeméz, selyemkórméz, de olyan mézek is léteznek, mint a levendula-, illetve medvehagymaméz. A magyar méztermesztésre Bács-Kiskun, Baranya, Somogy, Tolna, és Zala megyék a legalkalmasabbak.

A magyar méhészeknek a harmadik országból bejövő, olcsó, nem igazi, dömpingmézekkel gyűlik meg a baja, ám az alacsony világpiaci árak sem kedvezőek. A magyarok ráadásul kevesebb mézet is esznek meg, mint az EU-s átlag, bár ez a tendencia nő. Az EU éves átlagos 1.7 kg/fő fogyasztására Magyarországon 1 kg/fő jut. A magyar méz nagyrésze ezért exportra kerül. 2023-ban ráadásul csökkent a méz felvásárlási ára, a költségek is nőttek, sokan arról számoltak be, hogy csak a termelési ár feléért veszik át a mézet. Ez nagyon rossz hír, mivel az ágazat itthon mintegy húszezer család megélhetését biztosítja.

A cikk folytatása az Agrárszektoron olvasható, ITT.