Több tízezer forint landol a magyarok kukáiban: pofátlan, mekkora pazarlás megy a háztartásokban

A Maradék nélkül kampány, első, 2016-os adatai szerint a magyarok fejenként évi 68 kg élelmiszerhulladékot „termeltek” évente, amelynek mintegy fele, 33,1 kg volt a tényleges pazarlás. A pazarlás, vagyis a feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége 2022-re 24 kg-ra mérséklődött, amely 27%-os csökkenést jelent.

A pazarlás, vagyis a feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége 2022-re 24 kg-ra mérséklődött, amely 27%-os csökkenést jelent.

A mérések tehát javuló tendenciát mutatnak. Különösen látványos eredményt értünk el a pékáruknál: 6 év alatt közel 60%-kal sikerült csökkenteni az elpazarolt kenyér, kifli és zsemle éves mennyiségét, de a készételekkel is sokkal takarékosabban bánunk, itt is csaknem 25%-ot faragtunk a pazarlásból.

Viszont a maradékok sorsa a magyar háztartásokban rendkívül hányattatott, ugyanis a készételekből pazarolunk legtöbbet. Egy átlagos magyar fogyasztó egy év leforgása alatt 60 kg élelmiszerhulladékot termel, amelyből 24 kg elkerülhető lenne, vagyis ez a pazarlás.

A jelenlegi élelmiszerárak mellett egy átlagos magyar állampolgár évente 40.000 Ft értékű élelmiszert pazarol el, amely a teljes lakosság szintjén több mint 380 milliárd forint veszteséget jelent.

A korábbi fogyasztói szokások mellett, azaz a 2016-os pazarlási szinten, a pazarlásból eredő fejenkénti veszteség 55.000 Ft lenne. Fejenként tehát átlagosan 15.000 Ft-ot spórolt egy átlagos magyar állampolgár a tudatosabb vásárlással, ételkészítéssel és tárolással, amely összesen több mint 140 milliárd forintot tesz ki.

A leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját továbbra is az ételmaradékok (10,06 kg/fő/év) vezetik. Ezt a friss zöldségek és gyümölcsök (4,53 kg/fő/év), valamint kenyér, illetve egyéb pékáruk (2,72 kg/fő/év) követik, de a tejtermékekből is nagy mennyiség (2,10 kg/fő/év) kerül a szemetesbe.

Kulcsfontosságú lehet a tárolás!

A pazarlás oka ‒ a felmérés alapján ‒ legtöbbször a figyelmetlenségre, a nem megfelelő tervezésre vezethető vissza. Például a háztartások tagjai elfeledkeztek az ételről vagy túl sokat vásároltak, illetve főztek, ami emiatt megromlott.

A háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék 25%-a került a komposztra. Az élelmiszerhulladékok környezetbarát kezelése terén további javulásra is van lehetőség, ugyanis az összes élelmiszerhulladék fele komposztálható.

A pazarlás mérsékléséhez az élelmiszerek kezelésében elengedhetetlen a megfelelő tudás és a tudatos hozzáállás. A hűtőszekrény használata magától értetődőnek tűnhet, de számos olyan praktika van, amelyek alkalmazásával a hűtőnk és a fagyasztónk még nagyobb segítséggé válhat az élelmiszerpazarlás elleni harcban.

Fontos odafigyelni például a megfelelő hőmérséklettartományra, az elrendezésre és az időzítésre; a hűtendő élelmiszerekre, és azokra is, amelyeknek árthat a hűtve tárolás. Ezenfelül a fagyasztás és kiolvasztás helyes és biztonságos módjáról sem szabad megfeledkezni, valamint; a hűtőtakarítás lépéseiről vagy éppen arról, hogy mi a teendő áramszünet esetén az élelmiszerekkel.