Ismeretlen kártevő bukkant fel a magyar kertekben: új meztelencsiga fajt találtak a kutatók

A hazai meztelencsigák identifikációs kutatása öt éve zajlik a HUN-REN ATK NÖVI-ben, Turóci Ágnes és Dr. Páll-Gergely Barna részvételével. Már 2020-ban sikerült kimutatniuk a hazai faunában addig nem ismert meztelencsigafajokat – a feketefejű meztelencsigát (Krynickillus melanocephalus Kaleniczenko, 1851) és a malaccsigát (Tandonia kusceri (Wagner, 1931)) –, amelyek mára országszerte elterjedtek. Mostani eredményeikkel összesen hétre emelkedett az új vagy eddigi bizonytalan adataikban megerősített hazai meztelencsigafajok száma.

Az idegenhonos meztelencsigafajok föntről lefelé sorrendben: foltos meztelencsiga, tarajos meztelencsiga, kétsávos meztelencsiga, kispöckű meztelencsiga és hódító meztelencsiga. A fényképek méretarányosak. Skála: 10 mm. (Fotók: Turóci Ágnes)

A kutatásban jellemzett öt faj a foltos meztelencsiga (Limacus maculatus (Kaleniczenko, 1851)), a hódító meztelencsiga (Deroceras invadens (Reise, Hutchinson, Schunack & Schlitt, 2011)), a kétsávos meztelencsiga (Ambigolimax valentianus (A. Férussac, 1821)), a kispöckű meztelencsiga (Ambigolimax parvipenis (Hutchinson, Reise & Schlitt, 2022)) és a tarajos meztelencsiga (Milax nigricans (Philippi, 1836)). A külső morfológia és az anatómia részletes vizsgálatán túl molekulárisszekvencia-adatokkal is alátámasztották a begyűjtött példányok faji hovatartozását.

Általános tapasztalat, hogy a behurcolt meztelencsigafajok a Mediterráneum területeiről, a Balkán egyes régióiból, valamint a Kaukázusból és a Fekete-tenger partvidékéről származnak.

A foltos meztelencsigát csak a budapesti Herman Ottó út környékéről (II. kerület) és a Böszörményi útról (XII. kerület) sikerült azonosítani. A hódító meztelencsiga az ELTE Füvészkertjéből és tizennégy budapesti kertészetből, a kétsávos meztelencsiga ugyancsak a Füvészkertből, valamint tíz budapesti kertészetből került elő. A kispöckű meztelencsigára öt, a tarajos meztelencsigára pedig két budapesti kertészetben bukkantak rá a kutatók.

A felfedezés a hazai fauna feltárásán túl azért is meghatározó, mert a Magyarországon élő mintegy 30 meztelencsigafaj közül 5–10 potenciális vagy aktuális kártevő. A most felfedezett fajok hazai kártételéről keveset tudunk, a nemzetközi szakirodalom azonban többet is – például a kétsávos meztelencsigát, a hódító meztelencsigát – súlyos kártevőként, esetenként inváziós fajként jelöl.

Terjeszkedésükben elsősorban a megnövekedett kereskedelem által történő behurcolás játszhatja a legfontosabb szerepet, aminek biztos indikátora, hogy a felfedezett fajok többsége budapesti kertészetekből és a Füvészkertből került elő. Feltételezhetjük, hogy az újonnan azonosított fajokat dísznövényekkel már országszerte sok magánkertbe is széthurcolták. Jövőbeli kutatások adhatnak választ arra, hogy ezek a fajok megtelepednek-e Magyarországon, és okozhatnak-e gazdasági kárt.