Ez szörnyű: 131 esetben ítéltek el jogerősen 14 év alatti gyermeket itthon, ez volt a bűnük

Ez a korosztály 2013 nyara óta büntethető, akkor csökkentették le a korhatárt 12 évre bizonyos – szándékos, személy elleni – bűncselekmények elkövetése esetén. Ilyen bűncselekmény például az erős felindulásban elkövetett emberölés, a testi sértés, a rablás, a kifosztás vagy a terrorcselekmény.

Ezek esetében is csak akkor büntethető a 12-14 éves korú gyerek, ha az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. A belátási képesség megállapítására a törvény nem tartalmaz rendelkezést, ezt minden elkövető esetében egyedileg vizsgálja a bíróság. Ha a gyereket büntethetőnek találják, akkor épp olyan büntetőtárgyalás vár rá, mint a fiatalkorúakra vagy a felnőttekre.

Az Országos Bírósági Hivataltól kapott adatokból kiderül, hogy az érintett gyerekek túlnyomó többségét rablás és kifosztás bűncselekménye miatt ítélték el. Összesen 123 alkalommal született ítélet ilyen bűnesetek miatt.

A második legtöbb esetben hivatalos és közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt született elmarasztaló ítélet, hat alkalommal. 2021-ben egy, tavaly öt ilyen eset volt. A lapnak küldött adatok alapján emberölésért csak 2022-ben ítéltek el 12-14 éves fiatalokat, összesen két alkalommal. Ami a büntetéseket illeti: a legtöbbször, 88 alkalommal javítóintézeti nevelésre kötelezték a gyerekeket.

Ezek a számok önmagukban és az összes jogerősen befejezett büntetőeljárás számához viszonyítva is nagyon alacsonyak. Annyira alacsonyak, hogy az évenkénti változások alapján biztonsággal statisztikai következtetéseket sem lehet levonni

– mondta a lapnak Krámer Lili, a Magyar Helsinki Bizottság büntető igazságszolgáltatás program kutatója és projektkoordinátora. Ezzel arra utalt, hogy miközben tíz év alatt összesen 131 esetben ítéletek el 12-14 éveseket, addig csak 2020-ban 53 ezer jogerősen befejezett büntetőeljárás volt Magyarországon az Országos Bírósági Hivatal adatai szerint.

A 12-14 éves korosztályt érintő ítéletek száma akkor is alacsonynak számít, ha a fiatalkorúakat érintő esetekkel vetjük össze. A 14-17 éves vádlottak száma 2016-ban 4065, 2020-ban pedig 2327 volt.

A számok tehát nem igazolják a törvény bevezetésének szükségességét, és a nemzetközi, valamint hazai, a gyermekek jogaival foglalkozó civil szervezetek sem támogatják ezt a szigort.

Krámer Lili szerint az minden szereplő számára világos, hogy valamilyen megoldást kell találni arra, ha 14 éves kor alatti gyerek súlyos bűncselekményt követ el, de erre a büntetőjogi felelősség alsó határának leszállítása helyett a gyermekvédelmi intézményrendszer továbbfejlesztése indokoltabb és hatékonyabb megoldás lenne. – Így jobban érvényesülhetne a gyermekek védelmének érdeke is – hangsúlyozta a szakértő.

Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága a kezdetektől kifogásolta ezt a szabályozást, és már két, Magyarországnak szóló dokumentumban is felszólította a döntéshozókat a büntethetőség alsó korhatárának felemelésére.