Itt van Brüsszel nem titkolt mesterterve: ez vár a magyar földre, vizekre és levegőre

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és a Közös Kutatóközpont közös erőfeszítéseként az Európai Bizottság 2022. december 8-án tette közzé az első a zéró szennyezés megfigyeléséről és kilátásairól szóló jelentést (Zero Pollution Monitoring and Outlook) és a kilátásokat boncolgató Harmadik Tiszta Levegő Kitekintést (Third Clean Air Outlook).

Az unió nulla szennyezésre irányuló cselekvési tervének 2030-ig szóló célkitűzései a következők:

• a levegő minőségének javítása a légszennyezés okozta korai halálozások számának 55 százalékos csökkentése érdekében;
• a vízminőség javítása a hulladék, a tengerbe kerülő műanyagszemét (50 százalékkal) és a környezetbe kerülő mikroműanyagok (30 százalékkal) csökkentése révén;
• a talaj minőségének javítása a tápanyagveszteségek és a vegyi növényvédő szerek használatának 50 százalékos csökkentése révén;
• a biológiai sokféleséget veszélyeztető légszennyezés által érintett uniós ökoszisztémák számának 25 százalékos csökkentése;
• a közlekedési zaj által tartósan zavart személyek arányának 30 százalékos csökkentése;
• a hulladéktermelés jelentős csökkentése és a települési hulladékmaradványok 50 százalékos redukálása.

Az Európai Bizottság emellett szigorúbb szabályokat javasolt a környezetszennyezés ellen a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek, a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv, valamint az ellenőrzött felszíni és felszín alatti vizeket szennyező anyagok listájának felülvizsgálata révén.

Még mindig a levegőszennyezés jelenti a legnagyobb környezeti veszélyt egészségünkre. Ezért olyan fontos, hogy az EU levegőminőségi normáit jobban összehangoljuk az Egészségügyi Világszervezet legújabb ajánlásaival. A zéró szennyezés elleni törekvésünk globális napirend is, mivel előkészítjük az utat a műanyagszennyezéssel kapcsolatos globális megállapodáshoz. Nem térhetünk le a „zöld útról”. Minél tovább várunk a szennyezés csökkentésével, az annál magasabb költségeket jelent a társadalom számára

– hangsúlyozta az Európai Bizottság és a Régiók Európai Bizottsága által szervezett konferenciát megnyitó Frans Timmermans, az Európai Bizottság európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnöke.

A tanácskozáson kiemelték a vidék szerepét is: Apostolos Tzitzikostas, a Régiók Európai Bizottságának első alelnöke és a Közép-Macedónia régió kormányzója szerint a városokra és régiókra kell összpontosítani az előrehaladás meghatározásához, mivel a helyi és regionális hatóságok kulcsszerepet játszanak a környezetszennyezés elleni küzdelemben. Ahogy fogalmazott, a világjárvány utáni helyreállításnak az „Egy egészség” (One Health) koncepcióra kell összpontosítania, elismerve az emberi, a környezeti és az állatok egészsége közötti kapcsolatot. A szakemberek szerint a szennyezettségi szintek közötti egyenlőtlenségek azonban továbbra is túl nagy mértékűek, így elsősorban a legkiszolgáltatottabbakat, legsebezhetőbbeket érintik.

Ezt a jelentést a politikai döntéshozók és a politikusok nem hagyhatják figyelmen kívül, mivel pontos adatokat szolgáltat arra vonatkozóan, amelyek megkönnyítik a célzott fellépést, miközben konkrét eszközöket biztosítanak a levegő-, talaj- és vízszennyezés helyi szintű csökkentésére irányuló további intézkedések meghozatalához. Az „egy egészség” megközelítést jobban meg kell ismertetnünk az emberekkel és fel kell tárnunk az ágazatok közötti szinergiákat, növelve a polgárok részvételét

– mutatott rá Marieke Schouten, Nieuwegein önkormányzatának képviselője a tanácskozáson.

Birgitta Sacrédeus, a dalarnai regionális tanács tagja és az „Európai rákellenes terv” című vélemény Régiók Európai Bizottsági előadója üdvözölte, hogy az egészségügy a környezetszennyezés csökkentésére irányuló cselekvési terv egyik fő szempontja. Ahogy rámutatott, nem szabad eltérni attól az elképzeléstől, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkentsék a légszennyezés okozta korai halálozást. Kiemelte továbbá, hogy nem szabad alábecsülni a zajszennyezés hatását sem, mivel Európában több mint 100 millió ember van kitéve a káros szintű zajszennyezésnek. A szakemberek végül kezdeményezték a zajcsökkentésről szóló irányelv felülvizsgálatát, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaihoz közelebb álló kötelező célokat határozzanak meg. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint 2020-ban például 238 ezer korai haláleset történt az unióban a finom részecskék koncentrációjának való kitettség miatt.

A környezetszennyezés a biológiai sokféleséget fenyegető öt fő veszély egyikét jelenti, ezért integráltan kell kezelni őket. Helyi képviselőként döntő szerepet játszhatunk abban, hogy a polgárokban tudatosítsuk a szennyezés elleni küzdelem és a biológiai sokféleség javításának konkrét előnyeit. A minket körülvevő természeti világ részei vagyunk, és nem választhatjuk el magunkat a természeti szolgáltatásoktól való függőségünktől. Nekünk, minden szintű döntéshozóknak is kötelességünk, hogy képezzük magunkat, mivel a biológiai sokféleség struktúrái bonyolultak és összetettek, és az, hogy hogyan tervezzük és alakítjuk régióinkat és városainkat, óriási hatással van e természeti struktúrák működésére

– magyarázta Una Power, Dún Laoghaire Rathdown megyei tanácsosa és a zöld átmenetet szorgalmazó Green Deal Going Local munkacsoport tagja.

A szakemberek szerint Európának minden lehetősége megvan arra, hogy előfutárként lépjen fel, előmozdítva a fenntartható és körforgásos értékláncokon, a technológiai megoldások és innovatív üzleti modellek fejlesztésén, valamint a termékek felhasználási és fogyasztási modelljeinek a hulladékkeletkezés megelőzésére irányuló előmozdításán alapuló modellt. Ahogy hangsúlyozták, a helyi és regionális önkormányzatok már most vezető szerepet játszanak ezen a területen, a termelők, a hulladékgazdálkodók, az innovációs központok és a civil társadalom mellett.