Miközben sokan attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia hamarosan tömegesen váltja ki a munkavállalókat, a turizmusban és a vendéglátásban egyelőre sokkal prózaibb gondokkal küzdenek a...
Egészen újragondolná a Hévízi-tó és a Szent András Reumakórház környezetét a BIVAK kiemelt megvételt nyert pályaműve. A terv egyik legfontosabb gondolata, hogy a tó közepéről eltűnnének azok a funkciók, amelyek nem közvetlenül a fürdőzéshez kapcsolódnak, a kiszolgáló egységek pedig a partra kerülnének. Így a vízfelület ismét sokkal hangsúlyosabbá válhatna.
A Hévízi-tó különleges természeti érték: mintegy 4,4 hektáros, tőzegfenekű, természetes termáltó, amelyet egy 38 méter mélyen található forrásbarlang táplál. A tó vízhozama nagyjából 410 liter másodpercenként, ezért a teljes víztömeg körülbelül három nap alatt kicserélődik. A BIVAK terve szerint éppen ezt a különleges természeti rendszert kellene a fejlesztés középpontjába állítani. A pályamű egyik legérdekesebb ötlete, hogy a tó közepén csak olyan építmények maradnának, amelyek közvetlenül a fürdőzés élményét szolgálják. Az öltözők, vendéglátóhelyek, gépészeti és egyéb kiszolgáló funkciók a nyugati partra kerülnének - írta az Építészfórum.
A part mentén kisebb fürdőházak és pavilonok sora épülne ki, közöttük nyitott terekkel, stégekkel és vízparti pihenőhelyekkel. A tervezők szerint ezzel nemcsak a tó víztükre válna látványosabbá, hanem a természeti környezet terhelése is csökkenhetne. A cél egy olyan fürdő kialakítása, ahol maga a tó és a környező táj válik a fő látványelemmé, nem pedig az épületek. A tervezők emberléptékű, átlátható, természetes anyagokat használó épületekben gondolkodnak.
Hévíz 2040: gyógyító tájban gondolkodnak
A koncepció ennél jóval nagyobb léptékű: a BIVAK hosszú távú jövőképe szerint Hévíz 2040-re ismét Európa egyik meghatározó természetes termáltavi gyógyhelyévé válhatna. A terv különválasztaná a különböző funkciókat is. A Tófürdő maradna a természetes termálvíz és a balneoterápia központja, a Festetics Fürdőházban a medical wellness és a prevenció kapna nagyobb szerepet, míg a Szent András Reumakórház a közfinanszírozott rehabilitáció korszerű infrastruktúráját biztosítaná.
Ehhez egy egységesebb gyalogos rendszer is társulna, amely a várost, a parkokat, a véderdőt és a tavat kapcsolná össze.
Több zöld, kevesebb autó
A tervben a tájépítészet legalább akkora szerepet kap, mint maguk az épületek. A tó körüli véderdő rehabilitációját, új erdősávok és többszintes növényállomány kialakítását is javasolják. A parkolókat és üzemi területeket intenzív növénytelepítéssel választanák el a gyógyhelytől. A cél az, hogy a tó környéke fokozatosan gyalogosbarátabb, természetközelibb gyógyhellyé váljon. A tervezők a kifolyócsatorna környezetét is fejlesztenék: új vizes élőhely kialakítását, a meder részleges kiszélesítését és a lápi növényzet rehabilitációját is elképzelték.
A tervezett új fürdőházak nem történelmi másolatok lennének, hanem kortárs épületek, amelyek a régi hévízi fürdőépületek hangulatát próbálják mai formában továbbvinni. A pavilonok tetőin és egyes homlokzati részein természetes vörösréz jelenne meg. A tervezők szerint az anyag idővel a hévízi környezet hatására sajátos patinát kaphat, így az épületek karaktere az évek során tovább változna.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A koncepció külön érdekessége, hogy a Hévízi-tó alatt található, a Festetics-korszakból származó, több mint százéves vörösfenyő cölöpök egy részét is újrahasznosítanák. A tervezők szerint mintegy 300 ilyen cölöp található a tó alatt, és körülbelül 190 köbméter faanyag hasznosítható lenne köztéri bútorok, plasztikák és kapuzatok készítésére.
Nem ez lenne az első nagy változás
A fejlesztési elképzelések hátterében az is fontos, hogy a tó központi fürdőépületét 2025 márciusában lezárták. A Hévízi Szent András Reumakórház közlése szerint a szakértői vizsgálatok alapján az épület statikai állapota már nem tette lehetővé a vendégek fogadását. A lezárás a központi fürdőépületre vonatkozott, maga a gyógytó és több más fürdőlétesítmény továbbra is használható maradt.
A most bemutatott BIVAK-koncepció azonban egyelőre pályamű, nem megvalósítási terv. A tervpályázaton a BIVAK studio Kft. 9 millió forintos kiemelt megvételt kapott. A pályázaton több más iroda is díjazásban részesült.
Jó hír a horgászoknak: rengeteg csukát engedtek szabadon a Dunába, mutatjuk, hol lehet rájuk pecázni
A Duna három helyszínén telepített egynyaras csukákat a folyóba a Komárom-Esztergom megyei Horgászegyesületek Szövetsége.
-
A bögrék kora lejárt? Így újulhat meg a céges karácsony (x)
Céges ajándék, aminek mindenki a maga módján örülhet.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026






