Kiürítik a Hévízi-tó közepét? Elképesztő átalakulás vár a legendás magyar gyógyfürdőre

A Hévízi-tó különleges természeti érték: mintegy 4,4 hektáros, tőzegfenekű, természetes termáltó, amelyet egy 38 méter mélyen található forrásbarlang táplál. A tó vízhozama nagyjából 410 liter másodpercenként, ezért a teljes víztömeg körülbelül három nap alatt kicserélődik. A BIVAK terve szerint éppen ezt a különleges természeti rendszert kellene a fejlesztés középpontjába állítani. A pályamű egyik legérdekesebb ötlete, hogy a tó közepén csak olyan építmények maradnának, amelyek közvetlenül a fürdőzés élményét szolgálják. Az öltözők, vendéglátóhelyek, gépészeti és egyéb kiszolgáló funkciók a nyugati partra kerülnének - írta az Építészfórum.

A part mentén kisebb fürdőházak és pavilonok sora épülne ki, közöttük nyitott terekkel, stégekkel és vízparti pihenőhelyekkel. A tervezők szerint ezzel nemcsak a tó víztükre válna látványosabbá, hanem a természeti környezet terhelése is csökkenhetne. A cél egy olyan fürdő kialakítása, ahol maga a tó és a környező táj válik a fő látványelemmé, nem pedig az épületek. A tervezők emberléptékű, átlátható, természetes anyagokat használó épületekben gondolkodnak.

Hévíz 2040: gyógyító tájban gondolkodnak

A koncepció ennél jóval nagyobb léptékű: a BIVAK hosszú távú jövőképe szerint Hévíz 2040-re ismét Európa egyik meghatározó természetes termáltavi gyógyhelyévé válhatna. A terv különválasztaná a különböző funkciókat is. A Tófürdő maradna a természetes termálvíz és a balneoterápia központja, a Festetics Fürdőházban a medical wellness és a prevenció kapna nagyobb szerepet, míg a Szent András Reumakórház a közfinanszírozott rehabilitáció korszerű infrastruktúráját biztosítaná.

Ehhez egy egységesebb gyalogos rendszer is társulna, amely a várost, a parkokat, a véderdőt és a tavat kapcsolná össze.

Több zöld, kevesebb autó

A tervben a tájépítészet legalább akkora szerepet kap, mint maguk az épületek. A tó körüli véderdő rehabilitációját, új erdősávok és többszintes növényállomány kialakítását is javasolják. A parkolókat és üzemi területeket intenzív növénytelepítéssel választanák el a gyógyhelytől. A cél az, hogy a tó környéke fokozatosan gyalogosbarátabb, természetközelibb gyógyhellyé váljon. A tervezők a kifolyócsatorna környezetét is fejlesztenék: új vizes élőhely kialakítását, a meder részleges kiszélesítését és a lápi növényzet rehabilitációját is elképzelték.

A tervezett új fürdőházak nem történelmi másolatok lennének, hanem kortárs épületek, amelyek a régi hévízi fürdőépületek hangulatát próbálják mai formában továbbvinni. A pavilonok tetőin és egyes homlokzati részein természetes vörösréz jelenne meg. A tervezők szerint az anyag idővel a hévízi környezet hatására sajátos patinát kaphat, így az épületek karaktere az évek során tovább változna.

A koncepció külön érdekessége, hogy a Hévízi-tó alatt található, a Festetics-korszakból származó, több mint százéves vörösfenyő cölöpök egy részét is újrahasznosítanák. A tervezők szerint mintegy 300 ilyen cölöp található a tó alatt, és körülbelül 190 köbméter faanyag hasznosítható lenne köztéri bútorok, plasztikák és kapuzatok készítésére.

Nem ez lenne az első nagy változás

A fejlesztési elképzelések hátterében az is fontos, hogy a tó központi fürdőépületét 2025 márciusában lezárták. A Hévízi Szent András Reumakórház közlése szerint a szakértői vizsgálatok alapján az épület statikai állapota már nem tette lehetővé a vendégek fogadását. A lezárás a központi fürdőépületre vonatkozott, maga a gyógytó és több más fürdőlétesítmény továbbra is használható maradt.

A most bemutatott BIVAK-koncepció azonban egyelőre pályamű, nem megvalósítási terv. A tervpályázaton a BIVAK studio Kft. 9 millió forintos kiemelt megvételt kapott. A pályázaton több más iroda is díjazásban részesült.