Most megéri ebbe belevágni: nagyot kaszálhat az a magyar, aki ezt meglépi

Az űr továbbra is egy megfoghatatlan, végtelen, filmbeli „dolognak” tűnik az embereknek. Dr. Fári Miklós szerint a laikusok nagyon nehezen tudják elképzelni, hogy amikor látnak egy űrhajóst lebegni, mi szükség van erre, írja az Agrárszektor.

Ilyen szempontból tökéletesen igazuk is van, mert ha csak ez a cél, hogy lebegjen valaki és a Földön kívül legyen, az egy ellentmondás. Nagyon extrémek az ottani körülmények, és kérdés, hogy ezeknek a megismerésével mit lehet profitálni a mindennapokban.

A 2000-es évek elején eljutottunk odáig, hogy létrehozták a nemzetközi űrállomást, és ott egymást követték a különböző eszközök. 5-6 éve építették fel a legnagyobbat, amit elneveztek Advanced Plant Habitat-nak (APH), ezek olyan kamrák, amik 1710 cm2 felületűek, és 5-45 cm között változtatható magasak. Itt már lehet egy teljes életciklust tanulmányozni olyan növényeknél, amelyek hosszabb idő alatt fejlődnek, akár 100-120 napig. Ezek a tapasztalatok vezetnek el oda, hogy a kínaiak, az amerikaiak és az európaiak most egy holdbázist készítenek közösen. Ez várhatóan 10 éven belül megépül, az oroszok viszont kiváltak ebből, külön utakon járnak.

Mit kell ahhoz tenni, hogy valaki hivatalosan is ezzel foglalkozhasson?

Bizonyára azt hihetnénk, hogy hosszú évek, akár évtizedek kellenek ahhoz, hogy valaki az űrrel foglalkozhasson, azonban ez nem így van. Dr. Fári Miklós elmondása szerint a nemzetek kompetenciájába tartozik, hogy milyen kísérleteket akarnak elvégezni. Az ehhez szükséges szakembereket kiválogatják.

A magyar helyzet viszont megváltozott tavaly. Egy konzorcium jött létre Unispace néven, szeptemberben indult el a képzés, ebben benne van a Debreceni Egyetem, orvosok, orvos- biológusok, természetkutatók. Immár négy szakirányra jelentkezhettek hallgatók, ezek között vannak, akik az élő tudományokban kapnak egy év alatt kiképzést. A táplálék és az élő tudományokban 19 jelentkező volt a legkülönbözőbb szakterületekről.

Az érdeklődés nagyon nagy volt ahhoz képest, amit vártak, mert nem volt egyértelmű, hogy mi is ennek a hozadéka egy jelentkező számára. Jelentkeztek adjunktusok is az egyetemről, akiket nagyon érdekel ez a terület. Miközben ők is tanítanak, őket is tanítjuk. Ez nagyon egyedi helyzet. Az idei képzés magyar nyelven indult, jövő szeptembertől tervezik az angol nyelvű képzést. Az ESA-tól volt itt egy küldöttség, bemutattuk az oktatási anyagot, az amerikai és az európai űrügynökség is gondolkozik azon, hogy nyitottá teszi a képzésünket, és ajánlja az országaikban élő érdeklődőknek. Így arra számítunk, hogy ez erősebben fel fog futni a következő években

- mondta Dr. Fári Miklós.

Növénynemesítés és mesterséges intelligencia - hogyan kapcsolható össze?

Ha azt nézzük, hogy a mikrogravitáció miképpen változtatja meg a növények növekedését, illetve a mágneses sugárzás, akkor azt mondjuk, hogy a növények stresszkörülmények között vannak. Ahogy látjuk a klímaváltozás hatását, a növények élettani rendszerei változnak, alkalmazkodnak. Megpróbáljuk agro- vagy fitotechnikákkal befolyásolni, vagy a termesztésben visszük zárt helyre. Teljesen átalakulóban van a mezőgazdasági gyakorlat, elszakadva a klasszikus mezőgazdasági kultúrától. Az más kérdés, hogy mi a jó ebben, vagy lehet-e másképp csinálni, nagyon sok vita van a szakmában.

A szakember ismertette, hogy most az az egyik fő cél, hogy kevesebb lomb és több termés legyen a növényeken, és a növény minél nagyobb része alkalmas legyen emberi fogyasztásra, nyers, feldolgozatlan formában. Kitért a C-vitamin fontosságára is, hiszen, mint tudjuk, nélkülözhetetlen az életünkben, és ez az űrben sincsen másként. Az egyik olyan anyag a hosszú űrutazásnál, amit pótolni kell. Vihet magával tablettákat az űrhajós, de már bizonyított, hogy ezeknek a bioaktivitása nagyon gyorsan csökken és az űrben lévő körülmények között és más a viselkedésük.

A teljes cikk itt olvasható.