Kiszivárgott a terv, így alakítanák át a Balatont: erre készülnek a magyar tengernél

A Balaton Kiemelt Térség hosszútávú természeti és társadalmi fenntarthatósága nemzeti érdek, így a területi tervezés megfogalmazott elvei szerint ezáltal a térséget érintő fejlesztési beavatkozások „csak a legnagyobb körültekintéssel, a jövő nemzedékek iránt viselt lelkiismereti felelősséggel tervezhetők és hajthatók végre”. A szakértők szerint az arra való tekintettel, hogy a Balaton ökológiai rendszere és az ahhoz kapcsolódó társadalmi működés egy érzékeny és sérülékeny térbeli egységet alkot, a 21. század globális kihívásaira adandó regionális és lokális válaszok partnerségi alapokon történő megfogalmazása és végrehajtása nem csupán versenyképességi, hanem történelmi kérdés is.

A kiemelt térségi fejlesztési programban megfogalmazott átfogó, stratégiai és horizontális célok alapvetően három fő fejlesztéspolitikai fókusz köré csoportosíthatók, a következő projektek mentén:

Klímaadaptáció

• Balatoni Klímaakadémia létrehozása
• Kisléptékű infrastruktúra fejlesztések
• Tájobszervatórium létrehozása
• Komplex vízpart-rehabilitációs program megvalósítása

Népességmegtartó képesség erősítése

• Játékos Balaton
• „Számít Rád a Balaton” – balatoni fiatalokat segítő letelepedési program
• Balatoni önkéntesség
• Mozdulj, Balaton!
• Kiemelt térségi terület- és településfejlesztési támogatások

Térségi kohézió erősítése

• Balatoni Partnerségi Program
• Közbiztonsági Program
• Balatoni Közlekedésszervező Iroda létrehozása
• Balatoni utastájékoztatási rendszer kiépítése (II. ütem).

Az ülésen elhangzottak szerint az 2021-2027 közötti időszak egyik kiemelt balatoni feladata, hogy a környezeti és társadalmi szempontból fenntarthatóvá tegyék a térségben megvalósult fejlesztéseket, beruházásokat, befektetéseket.

A fentiek alapján a dokumentum részletesebben is bemutatta a kiemelt térségi megvalósítású projekteket. A 2023-ban induló Balatoni Klímaakadémia feladata lenne például többek között a klímaváltozással kapcsolatos szemléletformáló programok, képzések szervezése, lebonyolítása, konferenciák szervezése, tananyagok és tematikus jó gyakorlatok felkutatása, előállítása és disszeminációja (mint az eredmények széles körű terjesztése a láthatóság növelése érdekében), valamint egy úgynevezett Klímapark létrehozása.

A szintén jövőre induló kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések kiemelt témái a vízmegtartás, a belterületi közterületek zöldítése, a közterületek, a strandok, és a vízfelületek árnyékolása.

Javasolták továbbá egy olyan tájobszervatórium és integrált döntéstámogató rendszer létrehozását, amely egy táji-természeti és társadalmi-gazdasági, akadémiai, társadalmi, gazdasági, kormányzati szervezeteket integráló platform, amely aktívan elősegíti az Európai Tájvédelmi Egyezmény végrehajtását a kutatás, a változások nyomon követése a közösségi részvétel és az adatszolgáltatási tevékenységek támogatásával. A komplex, közösségi célú, a Balaton hozzáférhetőségét biztosító, azonban a természetközeli állapot visszaállítását és a biodiverzitás javítását előtérbe helyező vízpartrehabilitációs fejlesztések közé tartoznának többek között az ingatlanviszonyok telekkönyvi rendezése, az illegális feltöltések megszüntetése, a kármentesítés, a parti sétányok kialakítása, a partvédművek rekonstrukciója de a közösségi terek létrehozása is.

A tervek szerint jövőre kezdik építeni a Balatoni Játékpont hálózatot (közösségi és turisztikai szolgáltató pontok), aminek része lesz a Játékos Balaton közösségi, turisztikai műhelymunka (Balaton Klub, Balaton Pódium, Játékos Balaton Fejlesztő Műhely), a Játékos Balaton családi fesztivál, illetve az identitáserősítő művészeti programok.

A 2025-ben induló „Számít Rád a Balaton” – balatoni fiatalokat segítő letelepedési program középiskolás és felsőoktatásban tanuló balatoni diákok letelepedését segíti majd, amely hagyományos tanulmányi támogatáson túl képzettségük megszerzését követően munkahelyet kíván biztosítani a programban résztvevő munkáltatónál, valamint kedvezményes lakhatást kínál a programban résztvevő önkormányzat illetékességi területén. A projekt megvalósítása a kedvezményezett diák, az oktatási intézmény, a település és a munkáltató együttműködését feltételezi. Célja a szakképzett, munkaképes korú népesség térségben történő megtartása valamint a térségi identitás és az intézményi együttműködések erősítése. Szintén 2023-ban kezdődnek a települési és térségi sajátosságokhoz illeszkedő önkéntes programok, kiemelt térségi mentori hálózattal és önkéntes klubokkal.

Ahogy arra a dokumentum emlékeztet, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet funkcionalitásából és területi széttördeltségéből fakadóan speciális fejlesztési szükségletekkel bír. Az egyedi területi beavatkozások igénye, figyelembe véve a jelenlegi diverzifikált, ágazati és területi forrásszerkezetet, szükségessé teszi, hogy a kiemelt üdülőkörzet fejlesztése egy integrált térségi fejlesztési keret vagy program keretében valósuljon meg.

Jelen Végrehajtási Terv alapjául szolgáló fejlesztési programot úgy állítottuk össze, hogy a térség versenyképességének és belső kohéziójának erősítését szolgáló térségi megvalósítású projektek sok esetben túlmutatnak a merevebb Operatív Program struktúrán – jellemzően éppen amiatt, mert a kiemelt térség jellegéből adódóan igényli a megyehatárokon, ágazatokon átívelő, integrált megközelítéseket. A következő időszak egyik kiemelt balatoni feladata a környezeti és társadalmi szempontból fenntarthatóvá tenni a térségben eddig megvalósult fejlesztéseket, beruházásokat, befektetéseket

– írja a Végrehajtási Tervdokumentum.

A most aktualizált Végrehajtási Terv a kormány által elfogadott kiemelt térségi tervek megvalósításának körülményeit, feladat- projektterveit illetve eszközrendszerének kereteit rögzíti. Tekintettel arra, hogy egy hétéves időtávú kiemelt térségi fejlesztési program végrehajtása a régióban sokszereplős feladat (például a nagyobb volumenű infrastruktúra- fejlesztési projektek megvalósítását egyeztetni kell az ágazatokkal és az érintett régiókkal, míg mondjuk a gazdaságfejlesztési és turisztikai projektek részletes kialakítását meg kell vitatni a helyi szereplőkkel), így az iránymutatások szerint a program tervezése és megvalósítása során a partnerség elvén túl a szubszidiaritásnak is érvényesülnie kell. A partnerség érvényesítése érdekében a dokumentum egyeztetési változatát most szakmai, társadalmi egyeztetésre bocsátják.