Erről sokan nem tudnak, mielőtt belevágnak: csak így lehetsz őstermelő Magyarországon

2021. január 1-jén hatályba lépett a családi gazdaságokról szóló (2020. évi CXXIII.) törvény, amely a NAK kezdeményezésére született meg. A törvény a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési és adózási környezetet teremtett, elősegítve az agrár- és az élelmiszeripari gazdaságok fejlődését, fejlesztését, valamint a generációváltást, mindeközben csökkentve az adminisztrációs terheket is. A törvény eredményeképpen három szervezeti forma mentén rendeződött a családi gazdaságok szabályozása. Ez a három forma az őstermelőket, őstermelők családi gazdaságait, valamint a családi mezőgazdasági társaságokat takarja. És hogy kik azok az őstermelők? A törvény definíciója szerint őstermelő az

• a 16. életévét betöltött,
• a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szereplő
• természetes személy,
• aki saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat.

A jogszabály alapján őstermelői tevékenységnek számít a mező- és az erdőgazdasági tevékenység, valamint a kiegészítő tevékenység, a termékfeldolgozás, a törvényben meghatározott feltételek szerint. Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet valaki őstermelő, az Agrárkamara elmondta, hogy amennyiben az adott személy megfelel az őstermelővé válás feltételeinek, úgy nyilvántartásba veszik és tevékenységét ezt követően tudja végezni.

A törvény által bevezetett egyik jelentős változás az volt, hogy 2021. január 1-jével nemcsak a fizikai őstermelői igazolvány szűnt meg, hanem az értékesítési betétlap érvényesítési funkciója is. A betétlap azonban továbbra is alkalmas adóügyi nyilvántartás vezetési kötelezettség teljesítésére. Az őstermelőknek viszont jövőben is vezetniük kellett valamilyen alapnyilvántartást, ami lehetett naplófőkönyv, pénztárkönyv, bevételi és költségnyilvántartás, bevételi nyilvántartás, de megmaradt erre a célra az értékesítési betétlap is, amint arról az Agrárszektor korábban beszámolt.

2021. január 1-jén hatályba lépett a családi gazdaságokról szóló (2020. évi CXXIII.) törvény, amely a NAK kezdeményezésére született meg. A törvény a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési és adózási környezetet teremtett, elősegítve az agrár- és az élelmiszeripari gazdaságok fejlődését, fejlesztését, valamint a generációváltást, mindeközben csökkentve az adminisztrációs terheket is. A törvény eredményeképpen három szervezeti forma mentén rendeződött a családi gazdaságok szabályozása. Ez a három forma az őstermelőket, őstermelők családi gazdaságait, valamint a családi mezőgazdasági társaságokat takarja. És hogy kik azok az őstermelők? A törvény definíciója szerint őstermelő az

a 16. életévét betöltött,
a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szereplő
természetes személy,
aki saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat.
A jogszabály alapján őstermelői tevékenységnek számít a mező- és az erdőgazdasági tevékenység, valamint a kiegészítő tevékenység, a termékfeldolgozás, a törvényben meghatározott feltételek szerint. Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet valaki őstermelő, az Agrárkamara elmondta, hogy amennyiben az adott személy megfelel az őstermelővé válás feltételeinek, úgy nyilvántartásba veszik és tevékenységét ezt követően tudja végezni.

A törvény által bevezetett egyik jelentős változás az volt, hogy 2021. január 1-jével nemcsak a fizikai őstermelői igazolvány szűnt meg, hanem az értékesítési betétlap érvényesítési funkciója is. A betétlap azonban továbbra is alkalmas adóügyi nyilvántartás vezetési kötelezettség teljesítésére. Az őstermelőknek viszont jövőben is vezetniük kellett valamilyen alapnyilvántartást, ami lehetett naplófőkönyv, pénztárkönyv, bevételi és költségnyilvántartás, bevételi nyilvántartás, de megmaradt erre a célra az értékesítési betétlap is, amint arról az Agrárszektor korábban beszámolt.

A NAK által kezdeményezett családi gazdaságokról szóló törvény új, a 21. századi elvárásoknak megfelelő alapokra helyezte a mezőgazdasági működési formákat. A szabályozás eredményeképpen egyszerűbb és minden eddiginél kedvezőbb adózási keretek között folytathatták tevékenységüket a családi gazdaságok (őstermelők, őstermelők családi gazdasága, családi mezőgazdasági társaságok).

A törvény elsődleges célja az volt, hogy a családoknak lehetősége legyen a saját méretükhöz leginkább igazodó működési forma kiválasztására ezzel együtt egy életszerűbb működés kialakítására a korábban sokszor túlságosan bonyolultnak, legtöbbször átláthatatlannak tűnő rendszer helyett. A családi gazdaságok ugyanis fontos szerepet töltenek be a vidéki munkahelyek létrehozásában és megőrzésében, a hagyományok és a kulturális örökség megőrzésében is. Ahogy a NAK fogalmazott, mivel jelentőségük elvitathatatlan, így a működésük támogatása is elengedhetetlen.

A 2020-as jogszabály a működési formákhoz minden eddiginél kedvezőbb adózási környezetet biztosít azzal, hogy a mindenkori minimálbérhez kötötte az adózási kedvezmények mértékét. Így 2022-ben 12 millió forint árbevételig nem keletkezik SZJA fizetési kötelezettség, míg 12 és 24 millió forint közötti árbevétel esetén a 12 millió forint feletti bevétel 10%-a után kell SZJA-t fizetni (ez 24 millió forint árbevétel esetén 180 ezer forint). A jogalkotó a családi működési formák számára a versenyképes gazdálkodás biztosítása érdekében a földforgalmi törvényben elővásárlási és előhaszonbérleti ranghelyeket is biztosított.