Fogják a fejüket a háziasszonyok: egekbe ugorhat egy fontos konyhai alapanyag ára

Ahogy arról korábban beszámoltunk, aggasztó helyzetbe került a magyar tojáságazat. 2020 óta gyakorlatilag nem drágult a tojás átvételi ára, miközben a takarmányárak hónapok óta folyamatosan emelkedtek. A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) szerint a takarmányok minimum 30 százalékkal drágultak az egy évvel ezelőttiekhez képest, míg a tojás ára 1%-kal se nőtt. A Tojásszövetség mezőgazdasági titkára, dr. Molnár Györgyi szerint rendkívül nagy az elkeseredettség az ágazatban, amit csak egy masszívabb áremeléssel lehetne megmenteni.

A szakértők szerint minimum 30%-kal drágábbak a takarmányok, mint egy évvel korábban, márpedig a tojáságazatban az előállítási költségek mintegy 70%-át a takarmány teszi ki, erre jönnek még rá a szortírozási, csomagolási és szállítási költségek.

A tojástermelés ma Magyarországon abszolút az önköltség alatt van, a szakértői előrejelzések azt mutatják, hogy 2020 második félévéhez képest 2021 második félévére 150%-os takarmányár-emelkedés várható, bár ez a prognózis az idei búza- és kukoricatermés függvényében még változhat

- emelte ki dr. Molnár Györgyi.

Az ágazatban még erősen érezhető a koronavírus-járvány hatása, és nem tudni, ez mikor kezd el csökkenni. Dr. Molnár Györgyi szerint korábban nem tapasztalt elkeseredettség uralkodik, többen azon gondolkodnak, hogy végleg felhagynak a tojástermeléssel.

A koronavírus-járvány a baromfi- és a tojáspiacon is nagy károkat okozott, gondoljunk csak a vendéglátást, a közétkeztetést, a turizmust ért korlátozásokra, melyek nagy hatással voltak az ágazatra is. Ez a helyzetet megfejelte még a madárinfluenza is, ami szintén nagy csapást mért a magyar gazdaságokra. A hazai baromfiágazat ilyen körülmények között is képes volt helytállni, és a lakosság számára biztosítani a folyamatos élelmiszer-ellátást. Ehhez hozzájárult az is, hogy a hazai kiskereskedelmi láncok egyre nagyobb mennyiségben szerezték be hazai termelőktől a baromfihúst és a tojást

- nyilatkozta korábban Nagy István agrárminiszter az ágazat helyzetével kapcsolatban.

Árak is folyamatosan emelkednek

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján idén januárban 442 forintba került a dobozos, 10 darabos tojás. Egy évvel ezelőtt, 2020 januárjában ugyan ez a mennyiség 419 forint volt. Az elmúlt egy évben tehát legalább 12 forinttal növekedett a dobozos tojás ára.

Árak tekintetében örök érvényűnek számít, hogy, aki teheti, menjen ki a piacra és nézzen körbe, hiszen gyakran jobb árakkal dolgoznak az ott árusító termelők, gazdák, mint a nagyobb üzletláncok. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet Piaci Ár Információs Rendszerének friss adatai szerint idén a 39. hétében a nagybani piacok kínálatát nézve 25-35 Ft/db áron kínálták a tojást. A fogyasztói piacok árusai már kicsit drágábban, 44-50 Ft/db áron adták a tojást.

A tojás viszont tényleg népszerű terméknek számít a magyarok körében. Nem csak azért mert egészséges, hanem mert könnyen és gyorsan készíthető belőle reggelire, vagy akár vacsorára is étel belőle. A KSH adatai szerint a hazai tojásfogyasztás az utóbbi években folyamatosan nő, az egy főre jutó héjas tojásfogyasztás 2009-ben 235 darab volt, amely 2019-re 243 darabra emelkedett.

Forrás: KSH

Dr. Molnár Györgyi, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségét (Tojásszövetség) mezőgazdasági titkára szerint a Tojásszövetség négy méretkategóriát különböztet meg: kicsi, közepes, nagy és nagyon nagy (S, M, L, XL). A fiatal tyúk még a kis méretű tojást termeli, majd élete nagy részében az M és az L méretűeket rak, de ennek az arányát egy kicsit lehet szabályozni a tartással és a takarmányozással. XL-es méretű tojásokat pedig az öregebb tyúkok termelik.

Mint mondta, ezek a tojásméretek évezredek óta nem változtak, és nem véletlen, hogy az M-es és az L-es méretű tojásokra vannak kitalálva a receptek is, tehát a „végy hat tojást” instrukció az valójában azt jelenti, hogy hat darab közepes méretű tojás kell ahhoz, hogy szép nagy legyen például a piskóta. A vásárlók ezért ezeket is keresik a boltokban. Ami még prioritás Magyarországon, az a barna héjú tojás, mert ehhez szoktak hozzá az emberek, illetve az, hogy a tojás sárgájának szép mélysárga legyen a színe, ami pedig a kukorica alapú takarmányból következik.

Tojásbeszerzés - nem mindegy honnan veszed!

A nem előrecsomagolt élelmiszereknél az utóbbi egy évben folyamatosan bővült azoknak a termékeknek a köre, amelyeknél az értékesítés helyén jól láthatóan fel kell tüntetni a származási ország nevét, bizonyos esetekben pedig a zászlóját is. A jogszabály-módosítást minden esetben az érintett szakmai szervezetek kezdeményezték az Agrárminisztériumnál.

A vásárlók és az ágazati szereplők pozitív visszajelzései alapján az Agrárminisztérium 2021. január 1-jétől újabb termékköröknél tette kötelezővé a származási információk jelölését, a jövőben már a nem előre csomagolt tojást is zászlóval kell ellátni.

A jogszabály-módosítás célja az volt, hogy a jelölés kiterjesztésével a vásárlók lényegesen könnyebben tudnak majd tájékozódni a termék származásával kapcsolatban, és ezzel a hazai termelők pozíciója is megerősödhet a piacon.

Az önellátás a cél

Az agrárfejlesztési támogatásoknak köszönhetően Magyarország önellátóvá válhat tojásból

- mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a tojásfogyasztást ösztönző idei kampány sajtótájékoztatóján.

A belföldi tojásszükséglet 15-16 százalékát ma még behozatal fedezi. Van tehát értelme a magyar árut népszerűsíteni annak ellenére is, hogy a helyi termelők kibocsátása az utóbbi évtizedben jelentősen nőtt

- tette hozzá.

Magyarországon 550 gazdaság termel tojást, tehát sok ezer ember megélhetését szolgálja, hogy a fogyasztók ma már jól látható eredetmegjelölés alapján ki tudják választani a helyi árut. A rövidebb ellátási lánc mindenkinek érdeke, hiszen biztonságosabb és fenntarthatóbb ellátást eredményez

- hangsúlyozta.

Az államtitkár ugyanilyen okokból ellenzi a ketreces tartás betiltását is. Véleménye szerint ez veszélyeztetné az ellátás biztonságát, és megnyitná az uniós piacot olyan országok előtt, amelyek semmilyen állatjóléti előírást nem követelnek meg a termelőiktől. A fogyasztókra kell bízni, milyen tartásból származó árut választanak, de ösztönözni kell őket, hogy lehetőleg magyar tojást vegyenek.

A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke jelentős eredménynek tekinti, hogy belföldön sikerült a madárinfluenzát megfékezni. Szép Imre hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a takarmánydrágulás miatt tojásonként 5-6 forint a magyar termelők vesztesége, a fogyasztói árnak pedig csupán a felét kapják meg.

Az árképzés átalakítása mellett sürgette az összefogást a ketreces tartás betiltása ellen is. Ez a termelés igényli a legkevesebb vizet és takarmányt, miközben a károsanyag-kibocsátása a legkisebb, vagyis tévedés környezetvédelmi indokokkal érvelni ellene

- hangsúlyozta.

A belföldi termelés 850-900 millióról 1,1-1,2 milliárd darabra, a fejenkénti fogyasztás 215-ről 240 darabra nőtt. Az október közepéig tartó kampány a magyar termékek népszerűsítése mellett arra is felhívja a figyelmet, hogy a tojás fehérje-, ásvány- és vitamintartalma magas, zsírszerkezete tökéletes, ezért fogyókúrázóknak is ajánlott.