Ijesztő lények lepték el a magyar dűlőket: veszélyben a borászatok?

Tavaly a korai kitavaszodás ellenére a rügyfakadás a szokásos időpontban kezdődött, de a hajtások növekedése egyenetlenül alakult. A májusi időjárás miatt, mely hűvös és igen csapadékos volt, a szőlő vontatottan fejlődött, fázott és sárgult. A fürtmegnyúlás is erre az időszakra esett, míg a virágzás június elejére tevődött, amikor átlag feletti meleggel köszöntött be a nyár. Ekkor a középhőmérséklet 20 fokkal haladta meg a sokéves átlagot, ellentétben a májussal, amikor pedig 2,20 fokkal volt kevesebb a sokéves átlagnál. Ez vezetett a növény fenológiájában kialakult heterogenitásra. A fürtzáródás július közepén, míg a zsendülés július végén indult meg a fajták függvényében, de a Csabagyöngye szürete már augusztus első dekádjában elkezdődött - írja összegzésében dr. Aponyi Lajos a magyarnovenyorvos.hu-n.

A szőlőlisztharmat primer tünetei már igen korán, április végén - május elején megjelentek a szőlő levelein. A korai megjelenés miatt a virágzásig hosszú idő állt rendelkezésére a kórokozónak a felszaporodáshoz, így a fürttünetek június végén, fürtzáródás előtt jelentkeztek. Emiatt a későbbiekben rohamosan terjedt a betegség a fürtökön és a leveleken egyaránt, sőt a hosszú ősz miatt a vesszőkön is kedvező feltételek között fejlődtek ki a lisztharmat áttelelő képletei.

A szőlő másik fontos kórokozója, a szőlőperonoszpóra fertőzésének szempontjából a májusi igen csapadékos időjárás és a június volt meghatározó. Ekkor már nemcsak a leveleken, hanem a fürtökön is komoly kártétel alakult ki, ami meghatározó mértékben csökkentette a termést. A folyamatos fertőzési nyomás miatt augusztustól a friss hajtásokon ismét fertőzött a peronoszpóra, több ültetvényben alig maradt zöld levél a tőkéken, ez pedig a vesszők beérését veszélyeztette.

A fent említett két kórokozó mellett az igen változékony időjárás elősegítette a szürkerothadás megjelenését a lisztharmat miatt felrepedt bogyókon, de sok esetben már a virágzó fürtökön is előidézett fürtelhalást. A megkésett szüret miatt szeptemberben ismét veszélyes mértékben fertőzött a betegség.

A kártevők közül ebben az évben a tarka szőlőmoly okozott károkat, míg a nyerges szőlőmoly kevésbé veszélyeztette a szőlőt. A tarka szőlőmoly első nemzedéke korán megjelent és nagy tömegben repültek a feromoncsapdákba. A további nemzedékek rajzásdinamikáját elsősorban az időjárási tényezők alakították, de egész évben magas szinten fogták a csapdák a hímivarú egyedeket. A szőlőatka és a nemezes gubacsatka tünetei elsősorban az arra érzékeny fajtákon jelentkeztek, kisebb-nagyobb mértékben.

A szőlő aranyszínű sárgaságának fitoplazmája 2019-ben további ültetvényeket fertőzött meg, így átlépte a Duna vonalát, és megjelent a Duna-Tisza közén is.