Itt az új magyar szuperélelmiszer: jobb, mint egy pohár vörösbor

Az illatos, édes szőlőről manapság már nem csak a híres magyar borvidékekre, például Tokajra vagy Villányra asszociálunk, hanem a szőlőmagra is. Mert bár a lédús gyümölcsből nagyrészt bort készítenek, de a friss, érett szemekben rejlő szőlőmag igazi csodaszer a szervezetünk számára. Például ilyenkor, az őszi lehűlés előtt nagy segítség felkészíteni a szervezetünket a beköszöntő hűvösebb, nyirkosabb időszakra. A szőlőmag antioxidáns hatása ugyanis több mint tizennyolcszorosa a C-vitaminénak, de a másik bástya vitamint, az E-vitamint is ötvenszer lekörözi ebben a harcban.

Villányban több borászat is felismerte már, hogy a bortermelés melléktermékét képező szőlőmag- és héj feldolgozásában rejlő, többszörös potenciált. Elsősorban szőlőmagolajat és szőlőmag őrleményt készítenek belőlük: az összegyűjtött magból először kipréselik az olajat, majd ezután megőrlik azt. A szőlőmag egészben vagy csak szimplán szétrágva ugyanis nem tudja kifejteni jótékony hatását. A porítás során azonban felszínre kerülnek a benne rejlő hatóanyagok, amelyek a szervezetbe jutva sokkal egyszerűbben és nagyobb felületen tudnak érintkezni a bélrendszerünkkel. nagy arányban tartalmaznak bioaktív összetevőket és antioxidáns hatású, fiziológiásan aktív polifenolokat, amelyek a bőrön és a bélrendszeren keresztül is könnyen felszívódnak.

Villányi vörösborokban vizsgáltuk a polifenolokat 2004-től. Ezek az anyagok védik a szív- és érrendszert, s mint kiderült, kettes számú cukorbetegségben csökkentik az inzulinrezisztenciát. Ezekben a polifenolokban található a híres rezveratrol is: erről a molekuláról bizonyosodott be először, hogy pozitív orvosbiológiai hatásokkal bír. Ezeknek a polifenolos komponenseknek köszönhető az úgynevezett francia paradoxon is, vagyis az a tény, hogy annak ellenére, hogy a franciák sok zsíros ételt fogyasztanak, a szív- és érrendszeri betegségek kockázata és a megbetegedések száma náluk mégis viszonylag alacsony. A kutatások szerint mindez a kulturált vörösborfogyasztásra vezethető vissza, ugyanis a borból felszívódnak a polifenolok, és védik a szervezetet. Szőlőmagporok vizsgálata során végül ugyanazok a pozitív hatások igazolódtak, mint a bor polifenoljainál

– mondta Dr. Márk László, a Pécsi Tudományegyetem Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet analitikai laborjainak vezetője, egyben a Gere Attila Pincészetével közös, szőlőmaggal és vörösborokkal kapcsolatos kutatások résztvevője.

Gere Attila pincészete 2010 óta foglalkozik a szőlőmag, illetve a szőlőhéj feldolgozásával. Felismerték, hogy a mag jótékony alkotóelemei közé tartozik többek közt a boron, bioflavin, P-vitamin, a kálium, nátrium, kalcium, magnézium, illetve bizonyos nyomelemek, mint a vas, réz, molibdén, mangán, amelyek a polifenolokkal együtt védik idegrendszerünket.

Régóta ismertük a szőlőmag emberi szervezetre kifejtett kedvező hatását, amit először Nobel-díjas tudósunk, Dr. Szentgyörgyi Albert írhatott le. A benne rejlő rengeteg, pozitív értéket szerettük volna még jobban kihasználni. A felhasználás folyamata ma már teljes egészében a pincészet saját üzemében, saját, bio művelésű szőlőterületek alapanyagának felhasználásával zajlik. Azt valljuk, hogy a termékünknek akkor lesz a legjobb a minősége, ha a saját kezünkbe vesszük a teljes feldolgozási és gyártási folyamatot. A saját fejlesztésű berendezést mérnökök és kutatók segítségével, másfél év alatt dolgoztunk ki. Az egyetemmel közösen végzett kutatást alapul véve figyelünk arra, hogy a szőlőmagban található „csodaszer” akkor hasznosul a legjobban, ha minél finomabbra, mikroszemcsékre őröljük azt

– mesélt a HelloVidéknek Gere Andrea.

És bár egyre többen érdeklődnek a szőlőmagból és szőlőhéjból készült „szuperélelmiszerek” iránt, egyelőre messze nem olyan népszerű a piacon, mint a borok. A szakemberek szerint talán pont azért, mert más az értékesítési piaca, csatornája és más a közönsége is.

Értékes szőlőt termesztünk, mert minőségi borokat szeretnénk, ezért csak kevés szőlőt termelünk a szőlőtőkéken, hogy minél jobbak legyenek a borok. Emiatt az úgynevezett visszafogott tőketerhelés miatt jobb hatóanyagok koncentrálódnak a szőlőmagokban is. Ma már a szőlőmagot is a borkóstolók részévé tettük, a belőle sajtolt olajat adjuk a kenyér mellé. Úgy tekintünk rá, mint egy plusz „lábra”, ami egy plusz értéket képvisel a borászat palettáján, amit egyrészt hasznosítani tudunk, másrészt értéket teremt, harmadrészt pedig nagyon jó hatással van az emberi szervezet egészségére

– magyarázta Gere Andrea.

A szőlőmagból és szőlőhéjból készült táplálékkiegészítők manapság a vitaminokkal egyenértékű, fontos helyet kapnak nem csak a borászatok webshopjaiban, hanem a nagyobb bioboltok, gyógyszertárak, natúrboltok és drogériák polcain az egészséges élelmiszerek mellett.

A kékszőlő rengeteg rezveratrolt és antioxidánst tartalmaz, ám a szőlő magjában és a héjában van ezekből a legtöbb. Ez egyfajta csodaszer, amit a Pécsi Tudományegyetem és a Szent István Egyetem kutatási eredményei is igazoltak. A szőlőmag gazdag bioaktív komponensei és antioxidáns anyagai, a polifenolok többek között csökkenthetik az egyes ráktípusok kialakulását, lekötik a szabadgyököket, csökkenthetik a magas vérnyomást, mérsékelhetik a cukorbetegség egyes tüneteit, enyhíthetik az allergiás tüneteket és jól alkalmazhatók szembetegségek esetén

– magyarázta Bock József, a Bock Borászat vezetője és tulajdonosa, aki maga is hisz a szőlőmagból és szőlőhéjból készült termékek hatékonyságában.

Bock József a 2010-es évek elején találkozott egy élelmiszerkutatóval, aki a szőlőmagban rejlő hatóanyagokkal dolgozott. Kerestek egy házi jellegű módszert a magokból készülő termék gyártására, majd egy kis mennyiséget elküldtek ebből elemzésre. Ekkor jött az igazi meglepetés: kiderült, hogy a kaliforniai kékszőlővel összehasonlítva a villányi granulátumban többszöröse van a jótékony hatású vegyületeknek. Az optimális felhasználás és gyártás érdekében azonban szükség volt egy nagyobb élelmiszeripari beruházásra is, amihez azóta is folyamatos innováció és fejlesztések kapcsolódnak.

A villányi, tisztított, hántolt és szárított kékszőlőmag- és bogyóhéj mikroőrleményt tabletta formában is gyártjuk, amiből a Pécsi Tudományegyetem kémiai és gyógyszerészeti laborjának a vizsgálatai alapján felnőtteknek a napi ajánlott adat kettő darab. Ez egy teljesen natúr, természetes, rágható, lassan felszívódó anyag, ami allergén- és gluténmentes, de még vegán is. Így a gluténmentes, laktózmentes és vegán étrendekbe is könnyen beilleszthető”

– hangsúlyozta Bock József.

Nem véletlen, hogy az utóbbi időben megkeresték a szőlőmaggal foglalkozó borászatokat a kozmetikai ipar képviselői is, akik annak jótékony hatásait felhasználva gyártanak krémeket, szérumokat, arcpakolásokat. Sőt, a kékszőlőmag olaj és őrlemény az évszaktól függetlenül a konyhában is rengeteg módon felhasználható. Ám a szakemberek szerint még el kell telnie néhány évnek ahhoz, hogy az emberek „valóban felfedezzék ezt a szuperélelmiszert”.