Továbbra is emelkedtek a bérek: ennyi most a magyarok átlagfizetése

Az év eleji KSH módszertani módosulás nem okozott érdemi változást az eddig kimutatott bérdinamikában, viszont az adatok pontosságát növeli, hogy immár közvetlenül a NAV adóbevallási adatbázisából származnak az adatok, közvetlen egyéni keresetekből.

A nettó bérek szintén 10.7%-kal emelkedtek, így a reálbér növekedés 7.2% volt a hónapban. A makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, a rendszeres bérek éves növekedése 10.6% volt. A közszféra közfoglalkoztatás nélküli bérei 6.0%-al növekedtek, így ez a gyenge pontja továbbra is a jelenlegi bérdinamikának, míg a versenyszféra felülmúlja az átlagot, de az idén nyártól már elindult és 2022-ig 72%-al emelkedő egészségügyi szakdolgozói bérek gyorsíthatnak majd a dinamikán, mivel közel 90 ezer embert érint a lépés.

A nemzetgazdaságban közfoglalkoztatás nélkül alkalmazottként munkában állók száma 1.1%-al növekedett, a versenyszféra létszámnövekedése 1.7% volt, míg a közszférában 1.6%-al csökkent a létszám az előző év azonos hónapjához képest, így egyre gyorsuló ütemben az üzleti szféra növekedése hajtja a foglalkoztatást, ami kedvező a versenyképesség és az adófizetői bázis szempontjából is.

2015 óta az egyedi kifizetésektől megtisztított rendszeres bérek 52.3%-al nőttek a magyar munkaerőpiacon, ami példátlan felzárkózást jelent a hazai nemzetgazdaság történetében.

A 2013-tól 2019 végéig terjedő periódus alatt 52%-ot nőnek a reálbérek az idei tendenciákat is figyelembe véve, mivel 2019-re 10.3% körüli éves növekedést várunk a bruttó bérekben, a reálbér növekedés így pedig 6.5% felett alakul majd. A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív marad, a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában érzékelhető az utóbbi 2 évben.

A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének közel 80%-át elérje a hazai, ezt követően indulhatna visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen gyorsítani tudna. Ez enyhítené a vállalkozások keresleti problémáit, akik ma már szinte bárkit felvesznek képzettség nélkül is, illetve elbocsátani is vonakodnak még a gyenge munkaerőt is, mivel nehezen tudnák pótolni.

Ez természetesen kihat a termelés és a szolgáltatások minőségére, ahogy azt látjuk például az építőipari folyamatos csúszásokon továbbra is. De fokozatosan a termelékenység növekedését is kikényszeríti ez a folyamat, egyrészt a hatékonyabb szervezésen keresztül, hogy a rendelkezésre álló szűkös munkaerő maximálisan hatékonysággal legyen foglalkoztatva, másrészt pedig a munkaerőt kiváltó technológiai beruházások révén, ami erőteljesen látszik is a beruházási dinamikán. Ezen felül azt, hogy a versenyképességi alkalmazkodásra képes vállalkozások maradjanak életben az is segíti, hogy a magasabb béreket kitermelni képtelen cégek felől folyamatosan a hatékonyabb, versenyképesebb és magasabb béreket fizetni tudó vállalatok felé áramlik a képzett munkaerő, ami fokozatosan még tovább erősíti az egész gazdaság termelékenységét és versenyképességét.