Ezek voltak a 38. hét legfontosabb, legizgalmasabb, na meg legolvasottabb cikkei a Pénzcentrumon.
Pofátlan banki csalást lepleztek le: videón az újabb próbálkozás, így próbálják kifosztani a számládat
A jól ismert módon, magát ügyintézőnek kiadva próbálkozott egy telefonos csaló, pechére azonban a kiszemelt áldozatot nem ejtették a fejére.
Újabb telefonos csalási kísérletre hívja fel a figyelmet egy friss, a TikTokon közölt felvétel, amelyen egy rég ismert módszerrel próbálják lehúzni a kiszemelt áldozatot. A csaló ezúttal (is) banki ügyintézőnek adta ki magát, külföldről indított gyanús tranzakciókról beszélt, majd fokozatosan kezdett egyre több információt kérni a hívott féltől.
A telefonos csalók módszerei folyamatosan változnak, a forgatókönyv azonban sok esetben hasonló: váratlanul hívják fel áldozatukat, valamilyen sürgős problémára hivatkoznak, majd félelmet keltenek bennük. Ezután igyekeznek elérni, hogy az illető belépjen a mobilbankjába, ellenőrizze az egyenlegét, módosítsa a limiteket, vagy akár egy „biztonságos számlára” utalja át a pénzét. A videót itt nézheted meg:
@draxos ♬ eredeti hang - Draxos
A bszélgetésben a magát banki ügyintézőnek kiadó csaló először azt próbálja kideríteni, használ-e az áldozat mobilbanki alkalmazást. Ezután rögtön egy állítólagos biztonsági incidenssel áll elő. A férfi azt állítja, hogy Romániában próbáltak illetéktelenek hozzáférni az ügyfél bankszámlájához, sőt állítása szerint a támadók a bankkártya „digitalizációját” is megpróbálták végrehajtani.
Romániában kezdeményezték elsősorban a tranzakciókat, nem csak egy átutalásról van szó, hanem digitalizálták az ön bankkártyáját
– magyarázza a csaló, meglehetősen zavaros körmondatokban.
A történet azonban itt nem ér véget. A csaló ezután folyamatosan próbálja megtudni, mekkora összeg található az áldozat számláján, miközben azt állítja, hogy erre valamilyen jegyzőkönyv miatt van szükség.
Milyen összeget írhatunk a jegyzőkönyvbe, csak megközelítőleges összeget? Pontos összegre nincsen szükségünk
– hangzik el. Itt azonban az áldozat visszakérdezett, hogy ha valóban a bank alkalmazottja, mint állította, miért nem látja ezt a rendszerben?
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ez az a pont, ahol már különösen látványosan szétesik a csaló története. A magát banki ügyintézőnek kiadó férfi ugyanis továbbra is arra próbál hivatkozni, hogy bizonyos információkat nem látnak a rendszerben, miközben korábban éppen arra építette fel az egész történetet, hogy a bank rendszere észlelte az állítólagos külföldi támadást.
A beszélgetés során a csaló nemcsak a számlán lévő összegre kíváncsi, hanem arra is próbálja rávenni áldozatát, hogy ellenőrizze bankkártyás limitjeit. A kiszemelt áldozat nagyjából itt unta meg a végeláthatatlan párbeszédet, és keresetlen szavakkal küldi melegebb éghajlatra a próbálkozót.
Rengeteg módszerrel próbálkoznak a csalók
A banki ügyintézőnek kiadó telefonos csalók csak egy szeletét jelentik annak a rendkívül széles eszköztárnak, amelyet a kiberbűnözők használnak. Az elmúlt években a módszerek ráadásul egyre kifinomultabbá váltak: gyakori például, hogy a csalók banki alkalmazottnak, rendőrnek, ügyésznek vagy akár jegybanki munkatársnak adják ki magukat. Máskor azt állítják, hogy gyanús tranzakciót észleltek, feltörték az áldozat számítógépét, vagy éppen valaki hitelt próbált felvenni a nevében.
Szintén elterjedt módszer a hamis SMS-ek és e-mailek küldése, amelyek futárszolgálatok, bankok, közműszolgáltatók vagy állami intézmények nevében érkeznek. Ezekben általában egy linkre próbálják rávenni a címzettet, ahol aztán megszerezhetik banki vagy személyes adatait.
Az utóbbi időben ráadásul a mesterséges intelligencia is új lehetőségeket adott a bűnözők kezébe. Előfordulhatnak hamisított hangfelvételek, megtévesztően valósághű videók és olyan telefonhívások is, amelyek során a csalók ismerős vagy hozzátartozó hangját próbálják utánozni.
A legfontosabb szabály azonban továbbra is változatlan: ha egy váratlan telefonhívás során valaki sürgetni kezd, félelmet kelt, vagy arra próbál rávenni, hogy lépjünk be a netbankunkba, adjunk meg adatokat, változtassuk meg a banki limiteket vagy utaljuk át a pénzünket, érdemes azonnal gyanakodni. Ha pedig kétség merül fel, a legbiztonságosabb megoldás továbbra is az, amit a mostani hívás célpontja is tett: bontani kell a vonalat, és a bankot az ismert, hivatalos telefonszámán vagy személyesen kell felkeresni - valamint a rendőrség is kéri a kiszemelt áldozatokat, hogy tegyenek bejelentést.






