Sorra tűnnek el a pénzek magyar emberek bankszámláiról: ijesztő a trend, a bankok tehetetlenek

Az adathalász és banki csalások mára az egyik legégetőbb globális problémává válltak, és ez alól Magyarország sem kivétel. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint például csak 2025-ben több tízmilliárd forintos károkat okoztak a pénzügyi csalók Magyarországon.

A csalás pedig sokszor nagyon egyszerű, a támadók nem feltörik az áldozat bankszámláját, hanem ráveszik arra, hogy saját maga adja át a szükséges adatokat vagy hagyjon jóvá egy tranzakciót. A módszerek pedig egyre kifinomultabbak, a rosszfiúk mindent felvonultatnak: hamis banki ügyintézők, hitelesnek tűnő történetek, banki háttérzaj, telefonos „biztonsági vizsgálatok” és sürgető figyelmeztetések épülnek egymásra.

Látva az óriási bajt, a bankok és a kiberbiztonsági szakemberek rendszeresen figyelmeztetnek arra, hogy telefonon ne adjunk meg bankkártyaadatokat, kódokat, és ne hagyjunk jóvá ismeretlen tranzakciókat. A csalók azonban éppen azt használják ki, hogy az áldozat úgy érzi: a pénzét próbálja megvédeni.

@legyenaranyad

♬ original sound - Károly Bartha

Bartha Károly TikTok-videójában azt mesélte el, hogyan veszített el úgy 1,2 millió forintot úgy, hogy saját elmondása szerint több mint tíz évig rendőrként dolgozott, és rendőr századosként szerelt le, tehát nem lehet olyan könnyen átejteni.

Egy „banki ügyintéző” hívásával kezdődött

Bartha elmondása szerint délelőtt kapott egy telefonhívást egy nőtől, aki azt állította, hogy az UniCredit Bank munkatársa. A hívó azt mondta neki, hogy az OTP-től érkezett hozzájuk egy jelzés egy gyanús tranzakcióról: valaki néhány százezer forintot próbál elutalni Bartha számlájáról.

A nő megkérdezte, ismeri-e a tranzakció kedvezményezettjét. Bartha azt mondta, soha nem hallott róla. Ekkor azt közölték vele, hogy az illető egy korábban már azonosított banki csaló, ezért a tranzakciót meg kell akadályozni.

Bartha már ezen a ponton gyanakodni kezdett, mert egy ismeretlen, 70-es telefonszámról hívták. Közölte is, hogy személyes adatot biztosan nem fog megadni. A hívó erre azt válaszolta, hogy nincs is szükség ilyen adatokra, csak néhány kérdést tesznek fel annak kiderítésére, mikor kerülhettek illetéktelen kézbe a banki adatai.

A történetet több apró részlet is hitelesebbé tette. A telefonáló bemutatkozott, azonosítószámot mondott, közölte, hogy a beszélgetést rögzítik, a háttérben pedig Bartha szerint egy banki ügyfélszolgálatra emlékeztető munkazaj hallatszott.

Átkapcsolták a „biztonsági osztályra”

A beszélgetés következő lépéseként közölték vele, hogy átkapcsolják a bank biztonsági területére. Egy másik nő vette át a hívást, aki szintén bemutatkozott, azonosítószámot mondott, és ismét jelezte, hogy a beszélgetést rögzítik.

Bartha rákérdezett arra is, miért hétköznapi mobiltelefonszámokról hívják. Erre azt a magyarázatot kapta, hogy ezek úgynevezett védett vonalak, amelyeket éppen azért nem tesznek nyilvánossá, hogy a csalók ne ismerhessék meg őket.

Ezután egy hosszabb „vizsgálat” kezdődött. Arra kérték, nézze meg az internetbankját, kérdezgették a korábbi tranzakcióiról és arról, használt-e bizonyos szolgáltatásokat. Közben folyamatosan nyugtatták: nincs baj, a gyanús tranzakciót meg fogják állítani.

Bartha szerint pontosan ez tette különösen meggyőzővé az egészet. Nem sürgették látványosan, nem követeltek rögtön kártyaadatokat, hanem lépésről lépésre építették fel a történetet.

Még azt is mondták neki, hogy ne diktálja be a kártyaszámát

Egy ponton megkérdezték tőle, megvan-e nála a bankkártyája. Amikor elkezdte volna felolvasni a kártyaszámot, a hívó félbeszakította, és azt mondta neki, hogy ilyen adatot a bank telefonon nem kér.

Ez tovább erősítette benne azt az érzést, hogy valódi banki ügyintézőkkel beszél. Azt mondták neki, hogy az azonosítás majd egy automata rendszeren keresztül történik. Bartha végül ezen keresztül adta meg a szükséges kártyaadatokat.

Mint később felismerte, valójában ekkor szerezték meg azokat a csalók.

A „vizsgálat” végén azt a történetet adták elő neki, hogy bankkártyáját a tudta nélkül regisztrálták egy Google Wallet-fiókba, és a telefonjára érkező banki értesítéseket egy másik készülékre irányították át. Azt ígérték, hogy a helyreállítás során az értesítések ismét megérkeznek hozzá.

Nem sokkal később valóban elkezdtek megjelenni a push értesítések. Bartha szerint azonban ekkor már éppen a csalók regisztrálták a kártyáját a digitális pénztárcába.

Ezután még a limitet is megemeltették vele

A következő lépésnél a csalók már arra hivatkoztak, hogy probléma van a számlán beállított limittel. Bartha elmondása szerint saját limitje 500 ezer forint volt, miközben azt állították neki, hogy az állítólag illetéktelenül regisztrált Wallet-kártyán egymillió forintos limit szerepel.

A csalók azt mondták neki, hogy ahhoz, hogy a teljes összeget vissza tudják hívni, az alkalmazásban ideiglenesen egymillió forintra kell emelnie a saját limitjét. Ellenkező esetben (állításuk szerint) az 500 ezer forint feletti összeg zárolva maradhat vagy eltűnhet.

Bartha ezért saját maga megemelte a limitet. Ekkor érkezett el a csalás döntő pontja. A telefonálók azt mondták neki, hogy már csak azt kell jóváhagynia az alkalmazásban, hogy elutasítja a csalók által kezdeményezett tranzakciót.

Csakhogy amit jóváhagyott, az valójában nem egy tranzakció leállítása volt. Magát a tranzakciót, azaz a saját meglopását engedélyezte.

A visszahívásnál derült ki, hogy baj van

A jóváhagyás után a hívás megszakadt. Bartha visszahívta azt a számot, amelyről korábban keresték, ekkor azonban már csak furcsa hangokat hallott a vonalban. Ekkor kezdett gyanakodni arra, hogy valójában átverték.

Felvette a kapcsolatot saját bankjával, az UniCredit Bankkal, ahol közölték vele, hogy nem a bank munkatársaival beszélt korábban. A bankkártyáját letiltották, új kártyát ígértek neki, az 1,2 millió forintos veszteséget azonban elmondása szerint már nem tudták visszafordítani.

Rendőrségi feljelentést természetesen tehet, Bartha azonban saját korábbi rendőri tapasztalataira hivatkozva nem sok esélyt lát arra, hogy a pénzét visszakapja.

„Ha én ezt beszívom, egy 60 pluszosnak esélye sincs”

A TikToker azért tette közzé a történetét, mert szerinte a csalás kivitelezése annyira professzionális volt, hogy még az ő gyanakvását is sikerült elaltatniuk.

A hívók nem egyből kértek érzékeny adatokat. Bemutatkoztak, azonosítószámokat használtak, rögzített hívásról beszéltek, banki munkakörnyezetet imitáló háttérzajt teremtettek, végig udvariasak voltak, és még akkor sem próbálták lebeszélni arról, amikor felvetette, hogy személyesen bemegy egy bankfiókba.

A módszer legveszélyesebb eleme éppen az volt, hogy minden lépést biztonsági intézkedésként adtak el. Az áldozat úgy adta meg a kártyaadatait, hogy közben azt hitte, azonosítja magát; úgy emelte meg a limitjét, hogy közben a pénzét próbálta megvédeni; végül pedig úgy hagyta jóvá a tranzakciót, hogy azt hitte, éppen elutasítja. Pech.