Így jutnak extra pénzhez az élelmes magyar nyugdíjasok 2026 őszén: rengetegen vágnak bele

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint kerekítve 141 ezer 600 nyugdíjaskorú lakos dolgozott átlagosan Magyarországon 2026. I. negyedévében. Közülük több mint 16 ezren 75 év felettiek voltak, így a nyugdíjkorhatár felett dolgozóknak 11,4 százalékát tették ki. 

A KSH adatsora alapján már ismert, hogy 2025-ben csúcsot döntött Magyarországon a 65 éven felüliek aktivitása a munkaerőpiacon. 147 ezer dolgozó idős került a statisztikákba. Ez közel 39%-os növekedés a 2021-es éves adathoz viszonyítva. Időközben már ismert a 2026. I. negyedéves adat is, ami viszont visszaesést mutat a 2025. és 2024. I. negyedévi adataihoz képest is. Eszerint 141,6 ezer időskorú dolgozott Magyarországon.

Az alábbi grafikonon látható, hogy a 65 év felettieken belül, a 65-74 évesek, illetve a 75-89 évesek körében is volt visszaesés. Igaz, a 75 év felettiek körében csak kis visszaesés látszott, és csak a 2025. I. negyedéves adatokhoz képest. Tehát a visszaesés főként a 65-74 éves korosztályt érintette. Azt is érdemes látni, hogy a 75 év felettiek körében az elmúlt években kiugró növekedés látszott.

Mi okozhatta a visszaesést? Így nézve az adatokat, gondolhatnánk, hogy csak a 65 év felettiek körében csökkent a foglalkoztatottság, de valójában a lakosság teljes körében tapasztalható a visszaesés. A 2026. I. negyedéves értéknél - 4 millió 643,5 ezer főnél - alacsonyabb utoljára a 2021-es év első felében volt (amire még a világjárvány is jelentős hatással volt). Munkaerőpiaci adatok szempontjából sosem elhanyagolható az általános népességfogyás: 2026-ban már a 9,5 millió főt sem érte el Magyarország lakossága. A népesség elöregedése és fogyása a foglalkoztatás bővülésének lehetőségeit korlátozza. Ugyan az idősek foglalkoztatottságában van még kihasználatlan mozgástér, ez csak kis mértékben tudná kompenzálni a negatív demográfiai trendeket.

Az általános, kedvezőtlen demográfiai folyamatokon túl pedig a globális hatások következtében is hullámzó a hazai foglalkoztatottság. Az erősödő közel-keleti konfliktus hozta bizonytalanság, az energiaárak emelkedése a hazai vállalatok számára is teher, emiatt leépítés, vagy részmunkaidős foglalkoztatás mellett dönthetnek. Az NFSZ adatai szerint hazánkban júniusban már 1000 fő feletti volt a csoportos létszámleépítés. Ráadásul a nagyvállalatok mostanra széleskörben alkalmazzák az AI eszközöket, ami ugyancsak - további - létszámleépítéshez vezethez Magyarországon és globálisan is. A június elején bejelentett szigorítás a harmadik országbeli vendégmunkások foglalkoztatása kapcsán szintén nem a foglalkoztatottsági arány javulását vetití előre. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Fontos változás indulhat a magyarországi fizetéseknél: erre kell készülni az év második felében

A Pénzcentrum Hetifókuszában szakértőket és elemzőket kérdeztünk arról, milyen gazdasági folyamatokra számítanak 2026 második felében

Ennél természetesen jóval összetettebb folyamatok zajlanak a magyar munkaerőpiacon. Számos helyi, regionális, és globális kihívás gyengíti most a foglalkoztatottság stabilitását, miközben a magyar gazdaság versenyképességének egyik legfontosabb kérdése lehet az elkövetkezendő években, hogy képes-e kezelni a munkaerőpiacon jelentkező kihívásokat.

Nem érdemes tehát a 65 év feletti réteg foglalkoztatottságának visszaeséséből csak erre a korosztályra vonatkozó következtetéseket levonni. Tény, hogy ha egy vállalat létszámcsökkentésre kényszerül, egy nyugdíj mellett dolgozó alkalmazottat feltehetően előbb küldd el, mint egy fiatalabb, a bérén túl más bevéltellel nem rendelkező, akár kisgyermeket nevelő munkavállalót. Mindenesetre a foglalkoztatottság visszaesésének trendje általános, nem korlátozódik az idősekre, és egyelőre nem látni, hogy a hullámzás majd mikor és melyik irányba folytatódik.

Egyre több idős nő dolgozik

Egy másik érdekes trend, ami kiderül az adatokból, hogy a 65 év felett dolgozók körében egyre közelít egymáshoz a férfiak és a nők aránya. Amíg 2021-ben 44,6 százaléka volt az idős dolgozóknak nő, 2023-ban az arány 40,7-ig süllyedt. 2025-ben a teljes évet nézve 47,1 százalékra ugrott a 65 év felett dolgozó nők aránya a férfiakhoz képest, és a 2026. I. negyedéves adat még magasabb - 48,7 százalék - volt. 

Ezt a tendenciát viszont kedvezőnek lehet nevezni, hiszen a 65 év feletti korosztályban a magyarországi nők aránya jelentősen magasabb, mint a fériaké, átlagosan tovább is élnek a nők. A foglalkoztatottság terén azonban mindig a férfiak javára billent a mérleg, aminek sok oka lehet. A nyugdíj utáni munka gyakran "férfias szakmákban" jellemzőbb, mint pl. az orvosok, egyetemi tanárok, jogászok körében. A nők esetében pedig a nyugdíjba vonulás utána sok családban az unokára vigyázás és más családi szerepek kerülnek fókuszba. Mindenesetre az is jellemző, hogy a nők jövedelme a nyugdíjazás után jellemzően alacsonyabb, az egészségi állapot pedig még bőven lehetővé tenné a munkavállalást, így az anyagi biztonság is nagyobb lenne - ezért is kedvező, hogy a 65 év feletti nők aránya nőtt az idős foglalkoztatottak körében. 

Néhány szót érdemes a statisztikák lehet értelmezésére is áldozni. A legtöbb foglalkoztatási statisztika csak 65 éves korig terjed, azonban a KSH tájékoztatási adatbázisában a 89 éves korosztályig találhatók információk. Fontos viszont, hogy a számadatok nagyságrendje miatt 2500-4999 főig az adatok csak fenntartással kezelhetők a magas mintavételi hiba miatt, 2500 fő alatt pedig figyelmen kívül hagyandók - hívta fel a figyelmet a statisztikai hivatal. Illetve a közölt abszolút számok kerekítése elektronikusan - egyedi korrekció nélkül - történt, ezért a részadatok összege nem mindig egyezik meg az összesített adatok megjelenített kerekített értékeivel. Tehát amikor szűkebb, a 65-74 éves korosztály, vagy a 75-89 éves korosztály adatait vizsgáljuk, akadhatnak eltérések, ezért ezeket az adatokat ennek tudatában érdemes értékelni. Azt is érdemes figyelembe venni továbbá az adatok értelmezésekor, hogy a világjárvány is jelentősen befolyásolta a munkaerőpiaci részvételt, főként 2021-ben.

Idővel kivezetheti magát a nyugdíjkorhatár?

Az elöregedő társadalmakban, amilyen Magyarország is, folyamatosan téma a nyugdíjkorhatár emelés, a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele. A magyar népesség medián életkora (44,8 év) alig különbözik már az EU-s átlagtól (44,9 év) 2025-ös adatok szerint, mindkét érték folyamatosan nő. Az viszont elmondható, hogy hazánk sokkal gyorsabb ütemben érte el ezt a szintet: 2015 óta 3,2 évvel emelkedett a medián életkor.

Az átlag- és medián életkor emelkedése önmagában még nem jelentene problémát, ha egészségesebben élnek tovább a lakosok és tovább maradnak aktívak is, csakhogy a számok alapján az eltartottsági ráta is egyre romlik az elöregedő társadalmakban, amilyen Magyarország is. Sok országban már meg is hozták a döntést a nyugdíjkorhatár ütemes megemeléséről: az elmúlt években például Szlovákia és Svédország is valamilyen formában a várható élettartam növekedéséhez kötötte a nyugdíjkorhatár emelését, ahogy azt Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Olaszország, Hollandia és Portugália már korábban megtette. A nyugdíjazási kor Hollandiában és Svédországban 70 évre, Észországban és Olaszországban 71 évre, míg Dániában akár 74 évre is emelkedhet.

Magyarországon egyelőre nem téma egyenlőre a nyugdíjkorhatár emelése: az Orbán-kormány nem tartotta napirenden a hazai és külföldi szakértők által évek óta sürgetett nyugdíjreform kérdését, a Magyar-kormány pedig egyelőre az akut problémák megoldásán dolgozik. Hazánkban elviekben legutóbb 2022. január 1-jén zárult le egy nyugdíjkorhatár-emelési ciklus, melynek következtében a nyugdíjkorhatár 65 év lett. (Az 1957-ben és az után születettek már csak a 65. életévük betöltése után vonulhatnak nyugdíjba, kivéve a nők40 lehetőség igénybe vevőit.) Előbb-utóbb viszont muszáj lesz szembenézni az elöregedés okozta gazdasági és társadalmi krízissel valamelyik kormánynak.

Vannak olyan vélemények is, miszerint nem lesz szükség a nyugdíjkorhatár emelésére, hiszen a foglalkoztatottság így is egyre emelkedik 65 éves kor felett. Ezáltal "kivezeti magát" a nyugdíjkorhatár. A jelenlegi rendszerben valóban megérheti a munkavállalónak nyugdíjazást követően, nyugdíj mellett tovább dolgozni, ahogy a munkáltatóknak is kevesebb járulékot kell fizetni. Csakhogy erre még mindig keveseknek van lehetősége. Bár a munkaerőpiac folyamatosan próbál alkalmazkodni a munkavállalók igényeihez, még mindig nem elég rugalmas rengeteg munkáltató ahhoz, hogy vonzó lehetőséget kínáljon nyugdíjasoknak, diákoknak, vagy kisgyermekeseknek. Így nem is fog a jelenlegi bizonytalan körülmények stabilizálódni a munkaerőpiac és tovább bővülni az idősek foglalkoztatottsága.